Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

na macedóniai vlach kereskedők leszármazottjaként iskolai tanulmányait Miskolcon, majd Pesten végezte, s Versecen lett teológus, később tanár. A szerb érsek titkárából 1848-ban erdélyi román püspök lett. Mind egyházi tevékenységét, mind szakmai-tudományos munkáját Bécsben és Bukarestben egyaránt elismerték. (Az osztrákoktól 1852-ben bárói rangot kapott, a románok pedig 1871-ben az akadémia tiszteletbeli tagjává választották.) Munkái elsősorban Nagyszebenben, saját nyomdájában jelentek meg, ezek száma 67 darab, s egyaránt tartalmazza az általa írt, s a fordított és így megjelentetett műveket.

609 A miskolci református, evangélikus és katolikus paptudósok közül Kun Bertalan (Felsőnyárád, 1817.-Miskolc, 1910.) egyetemi tanulmányai befejezése után Bécs, Lipcse, Halle és Berlin egyházközségeit és iskoláit tanulmányozta. Első írása Lipcsében jelent meg, s ebben a római katolikus egyház vegyes házasságot elutasító állásfoglalását bírálta. Fiatal korától egyháztársadalmi kérdésekkel foglalkozott, s publikációi alapján éppúgy tartották „szép", mint „szak"-írónak Pályája kezdetén színműveket írt, s költeményei is megjelentek. 1866tól, püspökké választásától a tudományos rendszerezés, a feldolgozás és közzététel felé fordította figyelmét. Gyakran jelentek meg írásai a helyi lapokban, s ezek általában ünnepekhez kapcsolódó „elmélkedések". Fő munkái a „keresztény pap", és „az egyetemes papság egyházi beszédben".

610 Amit a reformátusoknál Kun Bertalan jelentett, az evangélikusoknál Zelenka Pál (Cseh-Brezó, 1839.-Miskolc, 1911.) valósított meg. A Nógrád megyei településről Aszódon, Selmecbányán és Pozsonyon keresztül vezetett útja Miskolcra. (Közben lelkészként számos településen töltött hosszabb-rövidebb időt.) Miskolcon fontos egyházszervező és közéleti szerepet töltött be. Kortársai „történetíró"-nak is nevezték, hiszen lapot alapított és szerkesztett, díszbeszédeket tartott és részt vállalt a város közművelődési egyesületének munkájában. Oktatással és az evangélkus egyház történetével kapcsolatos könyvei forrásmunkáknak számítanak.

611 A „tudós" papok közül Tarkányi Béla (Miskolc, 1821.-Eger, 1886.) nevét utca is idézi Miskolcon. Eredeti nevén Viperina Józsefnek hívták, s a teológiai tanulmányai befejezése után Egerben maradt az érseki "» SZENDREI J. 1911. V. köt. 339-341. p. 610 Szabadság, 1897. január 23., Ellenzék, 1910. szeptember 29. 611 ZELENKA P. 1870,1878 és 1880., ZELENKA P. 1883.