Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
bizottságot Bizony Ákos és Bottlik István országgyűlési képviselőkkel, akik városi, illetve megyei virilisek is voltak. Az intézet elnöke az alkotmányos válság idején lemondott megyei főispán, Vay Elemér lett 155 . Lánczy Leóval Miskolcnak már korábban is volt kapcsolata, az 1896-os választásokon itt országgyűlési képviselővé választották. Koós Soma 11 részvénytársaságnak volt igazgatósági tagja, 1917ben a Gőzmalomnak már elnöke is. Akárcsak Lánczy Leó Budapesten, ő Miskolcon szervezte a Kereskedelmi és Iparkamarát, amelynek előbb alelnöke, majd elnöke. A város kereskedő jellegére nagy hatással volt a Kereskedők és Gazdák Körének megalakítása 1900 januárjában, amelynek vezetőségében elnökként a Gőzmalom új vezérigazgatója, Schrecker Salamon Lipót, alelnökként Koós Soma és egy vidéki pénzintézet elnöke, Haranghy Menyhért földbirtokos, szintén miskolci virilis foglaltak helyet. A Kör székházat építtetett a színház szomszédságában, bécsi szecessziós stílusban, Koós Soma intenciói szerint. Építésének idején ez volt a város legnagyobb méretű, tágas udvarú épülete, amelynek árutőzsdéje is volt. A költséges építkezéshez tőkére volt szükség, ezért részvénytársaságot alapított a házépítés finanszírozására. Közgazdasági érdemeit számos elismeréssel jutalmazták, köztük a királyi és udvari tanácsos címmel. Mindehhez természetesen nemességet is szerzett edelényi előnévvel és a kaszinói tagság is társult hozzá. A második nemzedék képviselője Schrecker Salamon Lipót, Neumann Adolf és Lichtenstein László, akik 30 és 40 éves koruk között, a XX. század elején lettek virilisek. Előrejutásukat személyes ambícióikon túl apjuk hírneve is elősegítette. Lichtenstein László és Neumann Adolf nagynevű kereskedőcsaládok leszármazottai, apáik a legfontosabb helyi gazdasági és politikai pozíciók birtokosai. A fiúk országos nagy monopóliumok - mint a Magyar Általános Kőszén-bánya vagy a Magyar Trachitművek - részesei. A második nemzedék e három tagja közül Schrecker Salamon Lipót a legkevésbé mozgékony, de a Gőzmalom vezérigazgatói posztja mellett még így is ott volt a Gőztéglagyár és a Miskolci Takarékpénztár igazgatóságában is. Szegilongi előnévvel 1914-ben szerzett nemességet, amihez a társadalmi rang többi velejárója, mint a kaszinói tagság is társult. Virilis tanácstagként 27 évig volt a városvezetésben, ahonnan a zsidótörvények távolították el. 155 Ellenzék, 1908. november 7.
