Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Neumann Adolf is kihasználta korának szinte minden kínálkozó lehetőségét. Neumann Hermann miskolci kereskedő fia Hercz Zsigmond gépgyárában kezdte pályafutását. 1894-ben bekapcsolódott a biztosítási üzletbe, az egyre nagyobb területet érdekkörébe vonó trieszti Általános Biztosító Társaságnak, az Assicurazioni Generali-nak lett a miskolci főügynöke, rendes évi fizetésért. Ugyanekkor alapította a Neumann Adolf céget is, amely a biztosítási üzleten kívül a Magyar Általános Kőszénbányák, illetve a Borsodi Szénbányák vezérképviseletét is ellátta. Hogy a MÁK-kal ilyen közeli kapcsolatba került, azt jórészt Hercz Zsigmond gépgyárossal, a MÁK egyik alapítójával való kapcsolatának köszönhette. 1903-ban nagyrészt az ő kezdeményezésére alakult meg a Miskolci Kereskedelmi és Gazdasági Bank, amelynek első vezérigazgatója lett. Ettől kezdve egyre szélesebb körre terjesztette ki befolyását, amelyben helyi érdekű társaságok éppúgy megtalálhatók, mint az országos jelentőségű Magyar Trachitművek, vagy az előbb említett MÁK. Érdekeltséget szerzett a Bélapátfalvi Portiand-cementgyárban, a Mész- és Habarcs-árusító Rtben, a jövedelmező építkezéseket lebonyolító Bérház Rt, Építő Rt. és a telekspekulációknak kitűnő teret biztosító Telekértékesítő Rt-nél, de ugyanakkor igazgatósági tagja a Felső-magyarországi Parcellázó és Ingatlanbanknak is, Koós Soma távozása után pedig elnöke a Kereskedelmi és Iparkamarának. A Miskolci Szanatórium és Vízgyógyintézet igazgatósági tagsága már csupán társadalmi dísz a többi jövedelmező funkció mellett, mint ahogy az az avasi két borpicéje is. Mindkét háza a város legforgalmasabb helyén, a Széchenyi utcában állt. Mindezek mellé - már a XX. században - Martonyiban vásárolt egy 575 kat. holdas, főleg szántóból és erdőből álló birtokot. A felsőházi póttagsággal és a különféle hangzatos címekkel kitüntetett Neumann Adolfot az OMKE alelnökévé, életének utolsó évében pedig az Idegenforgalmi Szövetség Társelnökévé választotta. A nemesi címet apja, ITermann kapta 1918-ban, Héthársi előnévvel. Lichtenstein László a város legrégibb és egyik legtekintélyesebb pénzintézetének, a Miskolci Takarékpénztárnak az élén állt. A pénzintézet 1845. május l-jén nyílt meg, létrehozásában igen nagy szerepet játszott az a nemesség, amelyik a Major utcai tudós társaságban a Kun és Szűcs testvérek köré tömörülve tevékeny mozgatója volt a polgári átalakulásért folytatott küzdelemnek és amelyik az átalakulás után teljes erővel vetette magát az új típusú gazdaság kiépítésébe. Az ő köreikben termékeny talajra talált az a mozgalom, amelyet még