Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

pélyes átadásra 1871. szeptember 21-én került sor. A lövölde egyesületként működött, választmány vezetése mellett. Legelső elnöke Lévay József, az ismert költő és közéleti személyiség, jelezve ezzel is támogatását. A megnyitón b. Vay Lajos főispán mellett Miskolc számos vezető tisztviselője jelen volt. A lövölde célját a korabeli sajtó így összegzi: „Teremtenünk kell társadalmi úton is alkalmat és eszközöket, melyek által a védképességünk fokoztatik, s a fegyvergyakorlatra való kedv és fogékonyság a polgárokban is jó eleve felébresztetik. Tért kell nyitnunk, minél több és változatosabb alakban arra, hogy a társas együttlét, a kölcsönös érintkezés előttünk könnyűvé, vonzalmassá tétessék."

533 A lövölde, később rendszeresen adott helyet versenyeknek, 1881-ben maga Ferenc József király is meglátogatta és a tiszteletére rendezett versenyre serleget is adományozott. A lövészeti versenyekre gyakorta érkeztek vendégek más városokból is, így többek között Egerből, ahol nagy hagyománya volt a lövész egyletnek. A Lövölde-kert megnevezés hosszú évtizedeken át, utalt a népkert azon részére, ahol egykor a lövészet zajlott. Az egyesület 1884-ben szűnt meg Melczer Gyula elnöksége alatt. Alapszabálya szerint vagyona Miskolc városra szállt, aki az épületet és a területet csak az eredeti célra használhatta.

534 A 90-es években rendszeresen rendeztek lőgyakorlatokat és díjlövészeteket a katonai lőtéren is, ahol a közös hadsereg Miskolcon állomásozó tisztikara mérte össze tudását.

535 Az egyleti élet megerősödésének egyik fontos területe volt a polgári-nemzeti tornamozgalom és annak fellendülése. A sárospataki református főiskola példáját követve, a miskolci református gimnázium 1862. november 12-én egy testgyakorló terem felállítására tett intézkedéseket. Az így megkezdett gyűjtés révén a következő évben már fel is építették az iskola papszeri épületének udvarán álló tornatermet, ahol 1877 után okleveles tornatanár irányította az iskolai tornaoktatást.

536 A Pesti Torna Egyletnek 1865-ben történt megalakítását követően egyre nagyobb számban alakultak az egyesületi formában működő vidéki torna szervezetek. A református gimnáziumban tanuló diákok kezdeményezésére Miskolcon 1866-ban alakul meg a Tornaegylet, a közeli városok közül Kassán 1868-ban, Sárospatakon 1869-ben, majd azt követően Sátoraljaújhelyen is egyletet alapítanak 533 Borsod 1871. 39. 5V

> B.-A.-Z, m. Lt. 1925. 35.31. 515 Borsod 1895. 34. 3% ZÁDOR T. 1986-1987. 451. p.