Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
a tornászok. A Miskolci Tornaegylet rövid életűnek bizonyult, mert 1869-ben már beszüntette működését és még ebben az évben, felhívás szólítja fel a városi polgárokat újabb tornaegylet létrehozására: „Ajánljuk ez üdvös eszmének felkarolását, s igyekezzünk mi is lépést tartani más kisebb városokkal is, hol e férfias, érdekfeszítő, hasznos mulatságra már régen egyletek alakultak." 537 Ezt követően rendszeresen szerveznek iskolai tornaversenyeket és ünnepélyeket, melyeket a 90-es években a polgári és kereskedelmi iskola téli tornacsarnokában, illetve az 1897-ben megépített új református gimnázium tornatermében tartanak. Andor Tivadar katolikus gimnáziumi tornatanár 1891-ben újólag szorgalmazza a tornaegylet létrehozását, hivatkozva arra a tényre, hogy az a legolcsóbb sport, melyet kis helyen, kevés eszközzel lehet művelni az „erő, épség, egyetértés" jegyében, de ez az időszak már nem kedvezett egy önálló tornaegyesület létrehozásának. A miskolci középiskolák diákjai rendszeres résztvevői voltak az országos iskolai versenyeknek, így 1894-ben a szegedi verseny két miskolci helyezettjét köszöntötte a polgári és kereskedelmi iskolában Dunai Sándor tornatanár és Gálffy Ignác igazgató. Két évvel később a millenáris tornaversenyeken is részt vettek a miskolci tornász diákok. 1897-ben Miskolcra költözik a korszak egyik ismert vívómestere és tornatanára ifj. Szigethy Benedek Gyula, aki egy évre rá az ötven legjobb miskolci tornásszal Aradra utazik az ott megrendezett tornaversenyre, ahol több oklevelet is szereznek. Az ezt követő időszakban a jelentősebb tornaversenyeken már ott találjuk a miskolciakat, nyaranként pedig a népkert ad otthont a nyári tornaiskolának, helyi torna tanítók vezetése mellett. A tanév zárásához hozzá tartozott a tornavizsga, mely nemcsak a fiú, de a polgári leányiskolában is megszokott volt. 538 A kiegyezést követő időszakban egyesületek csupán egy-egy sport művelésére jöttek létre, különös figyelemmel annak társasági jellegére, közösségszervező voltára. A korszak jellemző törekvései közt - a lövészet és a torna mellett - a korcsolyázást találjuk még. A polgári középosztály kedvelt téli találkozó helyei voltak a korcsolyapályák, melyek működését nagyban befolyásolta a téli hónapok időjárása. A Pesti Korcsolyázó Egylet 1869-es megalakulása után sorra jönnek létre a vidéki szervezetek is, így 1873-ban Egerben, míg 1874-ben Mis537 Borsod 1869. 21. 538 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei olimpiai kronológia 1.1896-1916. Miskolc, 1992. 36. p.
