Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

hit, az emberszeretet, a gondolatszabadság és lélekegyenlőség, valamint a cselekedetekben nyilatkozó istenfélelem útján - Luther géniuszának vezérletével - halad előre, mígnem az egész világ meghódol Krisztus, a világ világossága előtt." A GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ A magyar nyelvhasználat szerint görög katolikusoknak, vagy „egyesült görögöknek" azokat a hívőket nevezzük, akik - szemben a nem egyesült ortodoxokkal - elfogadják a római Egyház tanait, elismerik a pápa femihatóságát, de a liturgiában és működési tekintetben őrzik hagyományaikat. Az 1900-ban tartott népszámlálás adata szerint Magyarországon, annak is keleti részén kb. 300 ezer magyar nemzetiségű görög katolikus élt az idegen nyelvű közösségek között, magyar nyelvű görög szertartás szerint. A pápa 1896-ban a magyar nyelv használatát megtiltotta ugyan, de ennek a tiltásnak foganatja nem lett. Az egyesülési okmányokban foglaltak szerint a magyar királyok mint fő kegyurak gondoskodtak a görög katolikus egyházközségek működési feltételeiről és az egyházi szervezet kiépítéséről. III. Károly 1715-ben megalakította a fogarasi román, Mária Terézia 1771-ben a munkácsi rutén, Mária Terézia 1774-ben a nagyváradi román, I. Ferenc 1816-ban az eperjesi rutén-tót, Ferenc József 1853-ban a szamosújvári és a lugosi román nyelvű püspökségeket. A magyar nyelvű közösségek részéről is jelentkezett az igény püspökség szervezése iránt. Ennek eleget téve Ferenc József 1912. május 6-án megalapította a hajdúdorogi, magyar nyelvű, görög katolikus püspökséget. Ezt az intézkedést X. Pius pápa június 8-án jóváhagyta. A pápa az új püspökség működési területét az eperjesi egyházmegyéből szakította ki. így került - többek között - Miskolc és Görömböly is ITajdúdorog hatáskörébe. A püspökség területén összesen 162 egyházközség működött.

75 Miskolcon ezzel egyidőben esperesi kerület is létre jött, Rojkovich Sándor hejőkeresztúri lelkész irányítása alatt. Érdekessége a dolognak, hogy Budapest is ehhez az esperesi kerülethez tartozott. Mária Terézia 1771-ben alapította a munkácsi püspökséget, és ennek élére Bacsinszky Andrást állította, egyidejűleg tapolcai apáttá is 75 PIRIGYI1.1990.109-110. p. (XI. Pius pápa Christifidelcs graeci kezdetű bullája.)