Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kinevezte. A kinevezési okiratban nem szerepelt a mindszenti plébá­nia fenntartási kötelezettsége, mert azt a királynő a kincstárra bízta. Bacsinszky 1777. február 20-án levélben is közölte az egri püspökkel, hogy Mindszent eltartását nem vállalja. Néhány év múlva követelte Mindszent átadását a görög katolikusoknak, azzal az indoklással, hogy a miskolciaknak van egyházközségük, de nincs templomuk. A királynő a követelést elutasította, de a helytartótanácsot egyezkedés­re utasította. A megbeszélés végső eredménye az volt, hogy Mind­szentet nem adják, de a kincstár hajlandó új templomot építtetni a görög katolikusok részére Miskolcon. A helytartótanács elvileg bele­egyezett abba, hogy a templom a minoriták kertje mögött (a mostani erdőgazdasági központ helyén) épüljön meg. A dolog azonban nem haladt előre, mert közben a királynő és Bacsinszky is meghalt. 1837-ben Tarkovics Gergely eperjesi püspök ismét előterjesztette a templomépítési kérelmet a helytartótanácsnál, de ott - mivel az előzményeket nem találták - „előzménye nincs" jelzéssel irattárba és feledésbe süllyesztették az ügyet. 76 Közben a bevándorlások révén, a görög katolikusok száma gyara­podott Miskolcon is. Sok kiszolgált rutén, román görög katolikus katona leszerelés után itt telepedett meg, és növelte a létszámot. A hívek - más megoldás nem lévén - Görömbölyre jártak misére. Görömbölyre a XVIII. század elején vándoroltak be a Galíciával határos hegyvidékről a görög katolikus rutének. Vallásukkal együtt hozták magukkal kultúrájukat és hagyományaikat. Kitartásukra jel­lemző, hogy kb. 150 év alatt három templomot építettek. Az első ha­gyományőrző háromtornyos fatemplom volt, a másodikat földrengés pusztította el, a harmadik, ma is álló, kőtemplom 1868-ban szentelték fel Mária oltalma tiszteletére. A templombúcsút október első vasár­napján tartják. A hagyományőrzés összefügg Bacsinszky püspök emlékezetével. Róla utcát, alapítványt és hagyományőrző egyesületet neveztek el. Anyakönyvet 1811 óta vezetnek. 1910-ig Miskolc filiája volt Görömbölynek, azon ok miatt, hogy Görömbölynek volt temp­loma, parókiája, Miskolc ezekkel 1905-ig nem rendelkezett. 77 Görömbölynek még két filiája volt, Hejőcsaba és Szirma. Mindkét he­lyen kevésszámú görög katolikus élt, és templom sem volt. Hejő­csabán az utóbbi években létesült egy kápolna, Szirmán pedig meg­kezdték a templom építését. 76 SCHIRILLA A. 1929.188. p. 77 SZABADFALVI J.-CSERI M. (szerk.), 1992.1. köt. 39. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom