Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

ri tárgyakat. A papszeri tanácsteremben 1915-től „Katona Otthont" rendeztek be, ahol több száz katona fordult meg, s olvasással, szórakoztató játékokkal, előadások hallgatásával, levélírással töltötte szabad idejét. Hasonlóan bevonultak a leányiskola tanárai is. A tanárok óraszámát is emelték, a kötelező heti 20 óra helyett 33 órában tanítottak, így folytatta: küldjük lelkünk meleg üdvözletét azoknak a tanuló ifjaknak, akik iskolánkból vonultak be, vagy most mentek el honpolgári tisztük teljesítésére." Ezeknek 1916 márciusában hadi érettségit adtak. Előtte 4 hetes érettségi előkészítőn vettek részt. A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ Az 1848-1849-es szabadságharc idején a mai Nagy-Miskolccal megegyező területen az alábbi egyházközségek működtek: Mindszenti (alsóvárosi), Szirma filiával; Szent Anna (felsővárosi); Diósgyőri; Hámori, Ómassával; Görömbölyi, Hejőcsaba filiával. A minoriták temploma és rendháza nem plébánia rangban működött. Az atyák 1886-ig főként tanítással és a rekatolizációval foglalkoztak, de időnként segítettek az egyházközségeknek a pasztorációban is. Anyakönyvet nem vezettek. A tárgyalt időszakban létesült a vasgyári egyházközség a perecesi és a bükkszentlászlói (Óhuta) filiával. A mindszenti plébánia területén 1860-1863-ban épült a Kálvária, 1886-ban a Zárda, 1904-ben a temető-, 1915-ben a kolerakápolna, mint miséző hely. 1874-ben templom épült Szirmán, de a hívek csekély száma miatt plébániája nem volt. Miskolc és a környező települések egyházközségei az egri főegyházmegyéhez tartoztak és tartoznak ma is. Eger 1804-ben kapott érseki és ezzel együtt főegyházmegyei rangot. Ekkor szakították ki területéből a kassai és a szatmári püspökséget, az egri érsekség alárendeltségében. A régi egri püspökség hatásköre Borsod, Heves, Abaúj-Torna, Szabolcs, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú vármegyékre terjedt ki. Utolsó püspöke gróf Eszterházy Károly volt; az első érseki kinevezést Fuchs Xavér Ferenc nyitrai püspök kapta. Az ő hatáskörébe tartozott Eger mellett a rozsnyói, a szepesi, a kassai és a szatmári püspökség; összesen 216 lelkészség, közel 800 ezer hívő és 355 világi pap. Fuchs Xavér Ferencet az alább felsoroltak követték az érseki székben: Báró Fischer István szatmári püspök, 1807-1822; 1822-től 1827-ig