Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

rendszerét. A szerkesztő bizottság működött, bár Dévényi Miklós (1879-1944) Bécsbe, Fazekas Sámuel (1887-1937) Pestre távozott. 1919. május 2-tól cseh megszállás alá került Miskolc, ez a lap számára cenzúrát, számelkobzást jelentett. Miskolc május 20-ai felszabadítása után a lap a Magyarországi Szocialista Párt hivatalos hírforrása volt a Tanácsköztársaság bukásáig. Az elméleti cikkeket nemcsak írta, hanem a lap arculatát is meghatározta Krausz György, aki tanár, s kulturális népbiztos volt. 1919. augusztus 4-én román megszállás következett, ami újra együtt járt a lap betiltásával. Ekkortól a Reggeli Hírlap „Napijelentések" cím alatt, két oldalon jelenhetett meg október 3ig. Ekkortól a román megszállás végéig (1919. november 16.) a román cenzúra, ill. cenzor folyamatosan dolgozott. 1919 végén Fazekas ismét átvehette a lapot, s mert Budapesten is volt egy szerkesztősége, a legfrissebb hírek így továbbra is közvetlenül érkeztek Miskolcra. A lap hasábjain megerősödött a művészeti és kulturális rovat. Móra Ferenc, Krúdy Gyula, József Attila és Juhász Gyula írásai, versei jelentek meg Miskolcon. Az így szerveződő kulturális élet hátterét a Korona vendéglő és Böczögő József nagyvonalú támogatása biztosította. Miskolc legfontosabb laporgánumának történetéhez hozzátartozik, hogy 1927-ben Fazekas Sámuel megbukott, de nagy ígéretű és tehetséges szakemberek folyamatosan a szerkesztőség rendelkezésére álltak (ekkor már pl. Zsedényi Béla is). A lap élvezte a város vezetésének, így Hodobay Sándor polgármesternek a támogatását. A Hodobay-korszakkal (1922-1935) lezárult a Reggeli Hírlap fénykora is. (1932-ben megalakult a Nemzeti Egység Pártja, s a lap ezt a politikai mentalitást követte tovább. Ebben már nem lehetett támogató partner Mikszáth Kálmán főispán sem, aki elkötelezettje volt a bethleni konzervativizmusnak, élet- és világfelfogásnak. így létrejött a fúzió, amelyben a Reggeli Hírlap beleolvadt a Felsőmagyarországba. 19321935 között a Felsőmagyarország története azonban már jócskán meghaladja e kötet korszakhatárát.) Fazekas Sámuelről, sokkal inkább a két háború közötti sajtótörténetről és „miskolciságról" a szintén újságíró fiú, Fazekas György 1976-ban jelentetett meg kiadványt. Ebben megörökíti néhány újságíró kolléga munkáját és halálát, így az édesapjáét is. 1937. december 11-én, szanatóriumi kezelés után, saját lakásán hunyt el Fazekas Sámuel. „Éjjel felé megjelentek a munkájukkal végzett újságírók nálunk, és hoztak hatvanhét pengőt. Ennyit tudtak összegyűjteni. De szegénységünkben ez a kis összeg is jól jött. A temetést Fehér Ödön