Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

és Bródy Sándor (fiatal korában a Reggeli Hírlap berlini tudósítója) intézte. A Kazinczy utcai templom udvarán ravatalozták fel édesapámat. A miskolci főrabbi és a hitközség elnöke tudatták velünk, hogy a köz halottjának tekintik. S bár életében egyetlenegyszer sem járt templomban, egyházi temetésben részesítették. Zsúfolásig megtelt a hatalmas udvar, nemcsak az újságírók jelentek meg teljes számban, de a hatóságok és testületek vezetői is eljöttek, több búcsúbeszéd is elhangzott. Amikor a halottaskocsi végigment a Fő utcán, minden üzlet redőnyét lehúzták. Utoljára adtak ekkor Miskolcon zsidó felekezethez tartozó embernek ilyen végtisztességet. A politikai légkör egyre romlott, a következő esztendő már meghozta az első zsidótörvényt."

301 Miskolc társadalmi, politikai fő lapvonulatai után vázlatosan tekintsük át a tudományos és közigazgatási, az egyházi, az irodalmi, a színházi lapokat, folyóiratokat. A város tudományos életének fórumát vizsgálva 1972-ben írta Dankó Imre, hogy „Miskolcon a műveltség kérdése, a tudományos kutatás hosszú időn át háttérbe szorult a gazdasági fejlődés mögött. Legbeszédesebb bizonyítéka ennek az a tény, hogy az élet sok más területén oly jelentős városnak hiányoznak az alapvető kulturális, tudományos intézményei, köztük például a város tudományos kutatással foglalkozó erőit összefogó folyóirat is. Az első miskolci tudományos folyóiratnak, a Miskolc thjf. város Hivatalos Értesítőjének mellékleteként 1926-ban megjelent Történelmi és Régészeti Közlemények vehető. Az első számon még nem tüntették fel az alcímet: Miskolc város és Borsodvármegye múltjából. ..."

302 (A harmadik évfolyammal, 8-9. számmal, összesen 212 nyomtatott oldallal a folyóiratkezdeményezés, amelyre Nyíry Dániel főlevéltáros és Leszih Andor múzeumőr vállalkozott, 1928-ban megszűnt.) Miskolcon a város önálló törvényhatósági jogának megszerzése előtt a tudományos jellegű, rövid írásoknak a nagy példányszámú lapok adtak helyet. Valóban nem volt igény az ilyen jellegű folyóiratokra, hiszen tudományos intézményeink közül a múzeum is csak 1899-ben alakult, s első évkönyve (amely inkább szórakoztató iro-