Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

befektetési lehetőség. Azok a kereskedők, illetve leszármazottaik, akik 1848 előtt is polgárjog birtokában voltak, kivétel nélkül megtalálhatók a pénzintézeti részvénytársaságokat szervező tőkések között. Hat ilyen személyről van szó,

112 akik összesen 81 pénzintézeti részvénynek voltak a tulajdonosai.

113 A fűszerkereskedők közül csak azok tudták hosszabb ideig állni a versenyt, akik külkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek, kereskedésüket nagykereskedelmi szintre fejlesztették, háztulajdonossá váltak és egyidejűleg több részvénytársaságban nagyobb számú részvényt vásároltak. A legnagyobb adózók közé felvett fűszerkereskedők voltak azok, akiknek a nevével a miskolci lapok hirdetési oldalain állandóan találkozunk. Művelt, világot látott kereskedők voltak, akik a szakmát bel- és külföldi tanulmányutakon sajátították el. Miskolcon letelepedve vagy ide visszatérve, egy-két nagyobb kereskedőháznál gyakoroltak, majd átvették az üzletet vagy saját vállalkozásba kezdtek. így ezek a régi híres kereskedőházak nem haltak ki, az utódok még nagyobbra fejlesztették azokat. Ezek a kereskedelmi vállalkozások a házasságok révén az egész várost behálózó családi vállalkozásokká fejlődtek. Az egész képviselő-testületben - beleértve a választott tagokat is egyetlen könyvkereskedő volt, Ferenczi Bernát. Egyedülálló kezdeményezése volt és egész korszakunkban nem talált követőre 1850ben alapított kölcsönkönyvtára. Mivel a városnak még az 1930-as években sem volt egy elfogadható gyűjteménnyel rendelkező közkönyvtára,

114 Ferenczi Bernát vállalkozása különlegesség-számba ment. Fő tevékenysége azonban az a könyv- és papírkereskedés volt, amelyet még Heilprinn Mihály alapított 1845-ben, aki Sátoraljaújhelyről jött, otthagyva a zsidó iskola főtanítói állását. A pozsonyi diétán maga Szemere járta ki Heilprinn könyvüzletnyitási engedélyét a bécsi kancelláriától, de a szabadságharc alatt megírt őrdala miatt 1849-ben el kellett tűnnie Miskolcról. Zárva maradt üzletét vette át Ferenczi Bernát, aki könyvkiadói célokat is tűzött maga elé. Ezzel, valamint kölcsönkönyvtárával egyik úttörője a miskolci kulturális életnek. 9500 kötetes könyvtára állományának több mint a fele német 112 Berzy László, Debreczeny Dániel, Fűrész Ferenc, Máhr Károly, Spuller A. József, Vezekényi Vilmos 113 A Miskolci Kereskekdemi és Iparkamara jelentése, 1892. 87. p., 1893.116. p. ,M ZSEDÉNYI B. 1929.