Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
vállalkozásként, több nemzedéken át folytatták üzletüket. Azok a terménykereskedők és földbirtokosok - mint például Szathmáry Király Pál - akik képesek voltak gazdaságukat modern kapitalista nagyüzemmé fejleszteni, növelni tudták a gabonakereskedelemből származó profitot a közvetlen piaci értékesítésen túl a gabona lisztté való feldolgozásával. A terménykereskedelem által biztosított profitot malomépítésbe fektették, mint ahogy Feuerstein terménykereskedő és Szathmáry földbirtokos is tette. 8. tábla A kereskedők vagyoni helyzete a legtöbb adót fizetők között elfoglalt ranghelycsoportok szerínfi 7 Kereskedelmi ág 1. 2. 3. 4. 5. Tagok száma ranghelycsoportokban Fűszer 1 2 5 5 6 19 Bor 4 2 5 5 3 19 Termény 3 2 1 4 3 13 Bőr, állat 2 3 1 6 Fa, vas, üveg 2 2 2 5 11 Textil 1 1 1-7 4 16 Könyv 1 1 2 Vegyes 2 3 3 11 19 Vendéglős 2 2 2 10 1 17 Nagykereskedő 1 1 1 3 ÖSSZES 13 13 29 41 29 125 A bőrkereskedelem az 1870-es években nagyon szűk keretek között mozgott. Több kis tímáriparos működött, az általuk készített bőrök fedezték a város szükségletét. A Törökországból importált kordován bőrt Lázár Emánuel és Fábián Lipót hozta forgalomba. A Lázár családból Miksát 1884-ben vették fel a legtöbb adót fizetők névjegyzékére, ahol 1935-ig tartotta a helyét. Igazgatósági tagja volt a Miskolci Hitelintézetnek és tagja az Osztrák-Magyar Bank bíráló tanácsának, de ezen túl sehol sem lehetett találkozni a nevével. A család rozsnyói bőrgyárának termékeit forgalmazta a Miskolcon 1885-ben letelepedő Markó Pál, aki a kereskedésen túl közéleti tevékenységet is kifejtett mind a város érdekében, mind az evangélikus egyházban. Már 1860-ban tagja volt Borsod vármegye állandó bizottmányának, 1872-től pedig a városi képviselő-testületnek és a me97 A ranghelycsoportok értelmezését 1. a 5. sz. táblánál