Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

A borkereskedelem kapcsán már szóltunk arról, hogy a legnagyobb jövedelemre szert tevő virilisek között legtovább bennmaradni képes személyek azok voltak, akik bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe. A terménykereskedelem terén szintén megvolt ez a lehetőség, mert Ausztriába, Német-, Bajor-, Francia- és Olaszországba jelentős kivitel tárgyát képezte a liszt, rizs, árpa, kukorica, bab, lencse, só és a gyapjú. A gabonaforgalom főleg észak felé irányult, de nagy akadálya volt Németország védővámja és az orosz verseny. A köleskása speciális kiviteli cikke volt Miskolcnak, mert itt és a környéken számos vízimalom hántolt kölest. (A nyers kölest még Romániából hozatták, uszályokon szállították Budapestig. A miskolci köles csak akkor veszített jelentőségéből, amikor Budapesten 1880ban felépült a Király malom.) Az 1878-as árvíz nagy veszteségeket okozott a terménykereskedőknek azáltal is, hogy a Szinva vizére telepített malmok nagyrészt elpusztultak, 1884-ben pedig leégett a Borsod-Miskolci Gőzmalom. Ez utóbbi azonban hamar újjáépült és 1890ben 8334 forintos adójával az első helyen álló virilis. A BorsodMiskolci Gőzmalom - elnöki székében Hatvany-Deutsch Károly budapesti terménykereskedővel - 1898 és 1916 között megszerezte a debreceni, a hatvani, a losonci, a csányi, a kassai, a szegi, az iglói, a nagysárosi, a szolnoki és az eperjesi malmok részvényeinek többségét és ezzel a terménykereskedelem centrumává avatta a miskolci piacot. A Gőzmalom alelnöke Lichtenstein József egyúttal a Miskolci Hitelintézet elnöke is volt. A közös érdekeltség eredményeként építette fel ez a pénzintézet 1892-ben a termény- és áruraktárt, szervezett nagy jelentőségű gyapjúvásárokat és az árpakereskedelem fellendítése érdekében modern árpaosztályozó berendezést is üzembe állított. A vasutak szállítási kedvezményeket adtak a termény- és áruraktárban tárolt gabonára, ezáltal Miskolc forgalmi jelentősége emelkedett, mert a távolabbi pontokon beszerzett áruk tárolását és továbbszállítását előnyös díjtételek biztosították. A Hitelintézet a közraktárban elhelyezett árukra előlegeket nyújtott. Az egymás után szerveződő pénzintézeteket szoros érdekeltség fűzte a kereskedelmi vállalkozásokhoz, ugyanakkor a kereskedők is előszeretettel fektették vagyonukat pénzintézeti részvényekbe. A legtöbb adót fizetők közé bejutott terménykereskedők zöme a konjunktúraciklusokban, főleg háborús időszakokban nagyobb jövedelemre szert tevő és 1-5 évre bejutott személyekből állt. Akik stabilak tudtak maradni, mint a 19 évig virilis Feuerstein Márk, családi