Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
A vezető kereskedelmi ág reprezentáns családjainak eredetét kutatva eljutottunk a görög kereskedők helyébe lépő zsidó családokig. Rendkívül nagy szerepük volt abban, hogy Miskolc fontos kereskedelmi és ipari központtá fejlődött. A görög kompánia gyengülésével párhuzamosan, a XIX. század második negyedétől vették át fokozatosan a vezető szerepet. Egyenjogúsításuk előtt sem föld-, sem házbirtokot nem szerezhettek, csak mint a tapolcai apátság és az uradalom kocsmabérlői telepedhettek le. A felhalmozás fő forrását a kereskedelem képezte, a város földrajzi adottságai pedig meghatározták a kereskedelmi ágakat. Az ipar korlátozott volt és az ismert okok miatt a mezőgazdaság sem lehetett a tőkeakkumuláció fő területe. így emelkedtek ki lassan a XIX. század első felében még szegény, jogilag elnyomott zsidóság köreiből azok a kereskedők, akik később mind nagyobb vagyonra tettek szert. A kiegyezést követően, amikor a hazai polgárság izmosodásnak indult, ezek a kereskedőcsaládok rendelkeztek befektetéshez szükséges tőkével, amit az is mutat, hogy a Miskolci Takarékpénztár alapító részvényesei között a későbbi virilis borkereskedők közül már 1845-ben megtalálható Pollák Jakab és Propper Ignác egy-egy részvénnyel. 96 Korszakunkban a legnagyobb adózók csoportjába került 19 borkereskedőből mindössze 5 esett ki öt éven belül. A többség 10-42 évig volt képes megkapaszkodni a virilisek között, ha pedig a több generáción keresztül a legtöbb adót fizetők között maradó családokat tekintjük, hat évtizeden felüli tagsággal is találkozunk (Grünfeld-Győry család). A kereskedők vagyoni rétegződésének vizsgálata egyértelműen mutatja a város gazdasági vérkeringését fenntartó kereskedelmi ágak jelentőségét. (Ld. 8. tábla) Ezek a vezető ágak a fűszer-, bor-, textil- és terménykereskedelem, valamint a modern városépítés igényeit kielégítő fa-, üveg- és vaskereskedelem. Hasonlóan a vendéglátásból jövedelmet szerzőkhöz, számszerűségében jelentős a vegyes-kereskedelem. A valóban nagy jövedelmet biztosító ágazatok azonban a bores a terménykereskedelem, ez utóbbi sok esetben a lisztté feldolgozott áruk forgalmazását is magába foglalta. A város gazdasági életében mindig fontos szerepet játszottak a gabonavásárok. A búzavásárteret bérlők - mint Patzauer Mór - mindenkor ott voltak a legtöbb adót fizetők között. 96 Emlékirat (1885).
