Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
veszélyeztetve látták. Amikor például Karrier Miklós vendéglős - aki öt éven át volt virilis tagja a város képviselő-testületének - 1880-ban utcán át kezdte mérni a borát, korcsmárostársai beperelték szerződésszegés címén, mire ő magyar nyelvismeretének hiányosságaira hivatkozott, ami miatt nem értette a szerződés vonatkozó részeit. 88 A környék hatalmas szőlőterületeit az 1880-as évektől egyre nagyobb mértékben pusztította a filoxéra. A szőlők pusztulása miatt bekövetkezett magas borárak következtében nagy jövedelemre szert tett kereskedők fele azonban 5-10 év múlva, az árak csökkenésével sorra kihullott a legnagyobb adózók sorából. Az általános kereskedelmi pangás mellett hozzájárult ehhez az az országos hír is, hogy a borhamisítás fészke Miskolcon van. A Miskolczi kalauz 1885-ben 20 borkereskedőt tüntetett fel, 89 akik közül 12 benn volt a legnagyobb adózók sorában. 1912-re lecsökkent a számuk 11-re, 90 a borkereskedelemből származó vagyon pedig három család - Fischer, Grünfeld, Pollák család - négy tagjának a kezében összpontosult, akik - amellett, hogy Miskolcon monopolizálták a bor- és pálinkamérési jogot 91 , aminek bérletéért hatalmas összegeket fizettek a városnak - a bor- és szeszkereskedést nagykereskedelmi szinten űzték. Korszakunk végéig a legnagyobb adót fizetők között megfordult 19 borkereskedőből 11 e három család valamely tagja volt. Apáról fiúra öröklődtek e mesterség fogásai, s a város önkormányzatában is követték a fiúk az apákat és - korszakhatárunkon egy kicsit túl is tekintve, 63 éven keresztül ott voltak e családok tagjai a városvezetésben. Hasonló életutat jártak be a regálebérlettől a bores szesz-nagykereskedelemig. A legjelentősebbek, mint a nevüket Győryre változtató Grünfeldek, kormányfőtanácsosi rangot is szereztek. A Grünfeld család pályafutása klasszikus példája lehetne a regálebérlőből gyárossá növő tőkés vállalkozó típusának. A virilisj egy zekén legkorábban szereplő Ignác már harmadik nemzedéke a család kereskedelemmel foglalkozó ágának. A céget még 1805-ben alapította feleségének nagyapja, Sármán Sámuel, aki gyapjúkereskedéssel foglalkozott. Az üzletet fia, Sármán Izrael folytatta, majd tőle Grünfeld Ignác vette át, miután Sármán Johannát feleségül vette. Ő bővítette ss B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902. 5190/880. sy VANCZA M. 1885. 76. p. 90 Miskolci képes naptár (1913) p. 68. p. 91 Borsod, 1886. december 2.