Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

kapuban - 39 ház, 38 házhely és az Avason három borház volt a tulajdonukban.

82 A legtöbb adót fizetők közé bekerült másik négy földbirtokos gazdasága alig haladta meg egyenként a 100 kat. holdat. Birtokukat saját kezelésben tartották, ami viszont nem jövedelmezett annyit, hogy gőzgéppel felszerelhették volna. Vetőgépet is csak két birtokon, cséplőszekrényt mindössze egy gazdaságban üzemeltettek, állattartásuk pedig jelentéktelen.

83 E négy személyből csupán egy, Meősz Frigyes származott a régi nemességből, de birtoka Sáros megyében feküdt, Miskolcon házat tartott fenn. E kis csoport is inkább házadója után került a virilisek közé, az utolsó ranghelycsoportba. Nevük nem szerepelt a köztudatban, a helyi lapok soha nem foglalkoztak velük sem a képviselő-testületi ülések tudósításai között, sem a társasági rovatban. Egyáltalán nem vettek részt a városi közéletben, gazdaságukat nem tudták fejleszteni, más befektetéseik, így jövedelmi forrásaik nem lévén, hamar kiestek a legtöbb adót fizetők közül. Birtokos polgárság (Kereskedők)

84 A birtokos polgárság szellemi foglalkozású és egyéni vállalkozói rétegét vizsgálva (L. 5. és 6. tábla) szembetűnő, hogy a polgári állam kiépítését követően a vagyonképződésben a kereskedelemből származó jövedelem egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, a századfordulóra a felére szorítva vissza a legvagyonosabbak között azt az értelmiségi réteget, amelynek nem volt közvetlen érdekeltsége a termelésben vagy a kereskedelmi forgalomban. A vállalkozói réteg több mint a felének kereskedelemből származott a jövedelme. (Ld. 3. tábla). Az 1872. évben az egész virilis csoport 24%-át, a vállalkozói réteg 60%-át a kereskedők alkották. 1917ben a legnagyobb adózók csoportjának 41,4%-a, a vállalkozói rétegnek pedig 72,3%-a kereskedőkből állt. Az emelkedés nem egyenletes, mert az 1880-as évek közepére hirtelen megemelkedett a kereskedelem aránya, de öt év múlva, 1890-ben ugyanilyen gyorsan esett vissza a tíz év előtti számra. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1891. 69. p., 1892. 105. p., 1893. 350 p, 1894. 85. p. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1901. A miskolci kereskedőkre vonatkozóan sok becses adatot közöl az 1842 és 1848 között Furman Ferdinánd és id. Lichtenstein József által kiadott Miskolczi Értesítő, amely 1860 és 1866 között Falkenstein Ignác kiadásában jelent meg.