Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM MISKOLC NÉPESSÉGE A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG Jelen írás folytatását képezi „A város népessége" címen 2000-ben a Miskolc története III/1. kötetében megjelent, az 1700-1849 közötti időszakot tárgyaló tanulmánynak. Noha a témakör, a szerkezet, az elemzés módszere és eszközei azonosak, mégis több tekintetben eltérést tapasztalhat az olvasó. Az nyilvánvaló, hogy a tárgyalás időbeli keretei megváltoztak. Nem változtattunk viszont tárgyalásunk Miskolc és környéke földrajzi-településtörténeti meghatározásán. Továbbra is a történeti Miskolcot valamint a később hozzácsatolt településeket vizsgáljuk, azonban a később Nagy-Miskolera vonatkozón visszamenőlegesen kiszámított adatokat ritkán használjuk, és nem törekszünk egy ilyen adategyüttes utólagos mesterséges kialakítására sem. Meg kívánjuk hagyni az egyes település-csoportok külön tárgyalásának lehetőségét, mivel említettek - ezt remélhetőleg elemzéseink bizonyítani fogják - nem csak társadalmi, hanem demográfiai szerkezetükben, folyamataikban is önálló arculattal rendelkeztek, mely csak évtizedekkel az 1949. évi összevonás után kezdett elmosódni. Az elemzésbe az előző részhez hasonlóan most is bekerült néhány olyan hegyvidéki ipari település - Bükkszentkereszt (Újhuta), Bükkszentlászló (Óhuta) illetve Répáshuta - melyeket csak jóval később vagy egyáltalán nem csatoltak Miskolchoz. Hosszú ideig azonban Diósgyőrhöz tartoztak, egymáshoz szorosan kapcsolódnak, továbbá Hámorral együtt sajátos színt képviselnek, így elemzésbe bevonásukat továbbra is indokoltnak érezzük. Lényegesen megváltozott viszont forrásbázisunk, melyre elemzéseinket építettük. Az 1848 előtti időszakban döntően levéltári forrásokra kellett alapoznunk. Ezek vagy speciális anyagok - egyes, más célból létrejött iratokból levonható demográfiai tanulságok, a központi hatóságok által elrendelt, a népesség helyzetének felmérésére készített vizsgálatok megmaradt piszkozatai, segédanyagai - vagy