Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

általunk utólag, többnyire nem kifejezetten demográfiai célból készült forrásokon végzett számítások voltak. Közös bennük, hogy mai szemmel nézve egyikük sem tekinthető hivatalos statisztikának, valamennyien az utólagos kutatói elemzés produktumai. Ezzel szemben jelen írásunk alapvető forrását a népmozgalomra vonatkozó egykorú anyakönyvi adatok mellett - melyeknek készítését 1895-től szintén állami hivatalok végzik - egykorú hivatalos statisztikák képezik, melyeknek korai (1890 előtti) része a Borsod Megyei Levéltár iratai között őrződött meg, számottevő részük azonban különböző, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban KSH) által megjelentetett hivatalos statisztikai kiadványokból származik. Mint ismeretes, Miskolc 1908-tól törvényhatósági jogú város lett, így minden a KSH által elvégzett és kiadott vizsgálatban általában külön adatsorral rendelkezett. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy adatforrásaink jóval gazdagabbak Miskolcra, mint Diósgyőrre és a környező falvakra vonatkozóan. Amikor tehát utóbbiak tárgyalása szűkszavúbb, adatbázisa szegényesebb, akkor az nem részrehajlásra vezethető vissza, hanem arra az egyszerű tényre, hogy a közigazgatási településhierarchiában alacsonyabb fokozatú helyekre vonatkozó hivatalos statisztikai adatközlés mindig is jóval szűkebben csörgedező információforrást jelentett. A NÉPESSÉG SZERKEZETE (Házak és lakások) Mielőtt a népesség főbb jellemzőit áttekintenénk, nézzük közvetlen lakókörnyezetüket. Amellett, hogy az erre vonatkozó adatok a XIX. század közepe óta kisebb-nagyobb mértékben minden népszámlálás részét képezik, ennek demográfiai szempontból főként az az értelme, hogy egyrészt segítenek a családiháztartási viszonyok felderítésében, másrészt az életmód, a közegészségügyi viszonyok változásának, minőségi javulásának vagy romlásának megállapításában. Utóbbi pedig közvetlen összefüggést képez a megbetegedések (morbiditás) és súlyosabb esetekben a halandóság (mortalitás) vizsgálata felé. A XIX-XX. század közepe között keletkezett forrásaink a házak és lakások vizsgálata szempontjából változó minőségű és mélységű információhoz juttatnak bennünket. A házak számának hosszú távú alakulása például elég nehezen meghatározható. 1869 előtt ritkán van róla adatunk és azok értelmezése sem problémamentes. Egyrészt