Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

ségtelenül a Felvidék kapujának szerepkörével ruházták fel a várost. A Miskolc központú borsodi vasúthálózat kiépítését különböző érdekek vezérelték, s nem kis harc árán sikerült kivívni, hogy 1870-re végső és közvetlen összeköttetés valósuljon meg az ország szívével, a fővárossal. Miskolc polgárai szerették volna elérni, hogy a vasútállomás, a Tiszai pályaudvar a város közvetlen közelébe kerüljön. Mivel a magánvasút-társaság követelései teljesíthetetlenek voltak, az indóház ott épült fel, ahol ma is áll, kijelölve a város vezetése számára a konkrét feladatot: ha nem ment a vasút a városhoz, akkor a városnak kell ezt a lépést megtenni. Ily módon - ha nem is tudatosan hatást gyakorolt a vasút a városépítészetre és a városi közlekedésre egyaránt. Kijelölte a város területi fejlődéseinek egyik útját is.

638 A városi tömegközlekedés elég korán, 1862-ben indult meg Miskolcon. Omnibuszvonal létesült a város és Tapolcafürdő között. 1863ban már Diósgyőrbe és a Tiszai pályaudvarra is indítottak járatokat. A modern városi tömegközlekedés feltételeinek megteremtését szolgálta a várost hosszában átszelő villamos vonal felépítése 1897-ben, majd pedig Diósgyőrig történő meghosszabbítása 1906-ban. Ez a villamos vonal volt a budapesti után a második az országban, amely normál nyomtávra épült. Az autóbusz közlekedés első nyomai már 1903-ban kimutathatók Miskolcon. Bizonyos Becse Béláné 9 ülő és egy állóhellyel rendelkező „automobil-omnibusz" közlekedtetésére kapott engedélyt a miskolci és a diósgyőri városháza között. A vállalkozás nem volt nagyon hosszú életű, de érdekessége az, hogy alighanem az első buszvonala volt az országnak.

639 A vasút hatására modernizálódott a postaszolgálat és a hírközlés is. A vasúti vonalak megnyitása után a közúti postaforgalom visszafejlődött, illetve átkerült a vasútra. A vasút és a lakosság igényét egyaránt kielégítette az interurbán (helyközi) távbeszélővonal, amely 1900-ban nyílt meg Budapest-Miskolc-Kassa között.

640 Miskolc dualizmus kori gazdasági életében tehát a kereskedelem vált meghatározó, uralkodó ágazattá. A város évszázadodon át érvényesülő szerepkörét, vagyis a hegyvidék és az alföld közötti árukapcsolat megteremtését a modern közlekedési hálózat, mindenekelőtt a vasút kiépülése is erősítette. Világosan érzékelhető, hogy a kereskedelem jóval nagyobb volumenű volt, mint korábban bármikor, és az 638 Ld. jelen kötetben DOBROSSY I. tanulmányát. 639 GYIMESI S. 1970. 59. p. «° KAMODY M. 1985. 88. p.