Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

legnagyobb vidéki malmának számított. A malom a Miskolci Hitelintézet támogatásával egymás után vonta érdekkörébe a kassai, a losonci, az eperjesi, a csányi, majd a szegi és a hatvani malmokat. Ezáltal a megyén jóval túlnyúló érdekszférával a Felvidék egyik leghatalmasabb vállalata lett, üzemének napi őrlőképessége a századfordulón 37 vagonra rúgott. Lisztjét elsősorban a Felvidék piacain értékesítette, de külföldre is szállított. Termékeinek mintegy ötödrészét vitte ki Csehországba és Sziléziába. Miután a Miskolci Hitelintézet a Magyar Általános Hitelbank fennhatósága alá került, megvonták a miskolci gőzmalomtól a támogatást, nem biztosították a nyersanyagellátást a bank tulajdonában lévő terményraktárból. így a Borsod-Miskolci Gőzmalom fokozatos visszaszorulásra kényszerült, átadva helyét a bank érdekkörébe tartozó fővárosi malmoknak.

637 Említésre méltó még a budapesti bankok térhódításával kapcsolatosan az is, hogy a kereskedelmi és üzletforgalmi haszon elvonására törekvő pénzintézetek érdeklődési körén kívül esett a miskolci kulturális-társadalmi közélet támogatása. Jelenlétükkel sem a városi építészetben, sem pedig a városszépítészetben nem hagytak olyan maradandó nyomot, mint az ország más városaiban a helyi alapítású és működtetésű pénzintézetek. A dualizmus időszakának gazdasági fejlődése elválaszthatatlan volt a modern tömegközlekedés és szállítás térhódításától, mindenekelőtt a vasúthálózat kiépülésétől. A monográfia e témakörben készült fejezete alapvetően a vasúthálózat vonalainak kiépülését mutatja be, s csak érinti a teher- és személyszállítás kérdéskörét, valamint a kérdéskör általános összefüggéseit. A jövőben mindenképpen szükséges megvizsgálni a vasúthálózat kiépülésének konkrét gazdasági hatásait, az életmód változására gyakorolt befolyását is. Egyértelmű tény az, hogy a vasútvonalak kiépülése, Miskolc országos vérkeringésbe csatolása rendkívüli hatással volt a város életére. Az országos közúti fővonalak csak részben érintették Miskolcot. A Pest-Kassa közötti főútvonal Miskolc alatt haladt el - bár nézetemmel ellentétes vélekedések is léteznek -, a főútvonal csak mellékútvonalon csatlakozott le Harsányon keresztül. S ez, illetve a Zsolcáról Miskolcra vezető mellékútvonal biztosított csatlakozást a Sajó völgyén át, a gömöri bányavárosok felé vezető főútvonalhoz. A vasút egyértelművé tette Miskolc centrális helyzetét, s a három irányból befutó vasútvonalak két637 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1892. 87. p., 1983. 116. p. és GYIMESI S. 1970. 58. p.