Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

szagos tendenciákkal egyezően a takarékbetétek nem a fogyasztástól elvont összegekből keletkeztek, hanem a vállalkozásoktól elvont üzleti forgótőkéből származtak. A miskolci betétek mögött jelentős részben a városon kívüli nagyipar és a nagykereskedelem állt. A pénzintézetek jelzálogkölcsön állományának döntő részét a földbirtokosra és a bérházakra folyósított kölcsönök tették ki. Miskolc országosan is kiemelkedett a bérházakra folyósított kölcsönök magas arányával.

635 A miskolci pénzintézetek önállósága az 1890-es évektől folyamatosan veszélybe került. A fővárosi pénzintézetek kezdetben még megelégedtek azzal, hogy felkeresték a vidéket ajánlataikkal, hitelnyújtási versenyt támasztva ezzel. A XX. század elején azután tömegesen kezdték meg a vidéki fiókintézetek létesítését, majd érdekkörükbe vonták a helyi bankokat is. 1911-ben Miskolc 12 pénzintézete közül 5 volt fővárosi fiókintézet. A régi miskolci bankok ekkor már ugyancsak fővárosi bankoktól függtek. így a Miskolci Takarékpénztár a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól, a Borsod-Miskolci Hitelbank a Magyar Kereskedelmi Banktól, a Miskolci Hitelintézet a Magyar Altalános Hitelbanktól, a Miskolci Kereskedelmi és Gazdasági Bank, valamint a Felsőmagyarországi Parcellázó és Ingatlanbank a Magyar Altalános Takarékpénztártól. Ezek együttesen a miskolci pénzintézetek alap- és tartaléktőkéjének kétharmadát, a betétek több mint 80%-át, a váltóforgalom több mint 60%-át és a jelzálogösszeg jó háromnegyed részét birtokolták.

636 A fővárosi bankok nemcsak hagyományos üzletágakban törték meg önállóságukat, hanem felszámolták a kereskedelmi életben betöltött szerepüket is. A századfordulótól a terménykereskedelem fokozatosan Budapest felé vette az irányt. A miskolci terményárak is a fővárosi hatása alatt álltak. A miskolci bankok ipari termelésből és kereskedelmi forgalomból való kiszorításának jellemző esete volt a Borsod-Miskolci Gőzmalom helyzetének gyöngítése, külföldi piactól való kiszorítása. Az 1864-ben alapított gőzmalom a debreceni „István" és a nagyváradi „László" malommal együtt az ország három 635 1894-ben a miskolci pénzintézetek 394 ezer korona nyereséget tudtak kimutatni. Ez a szám 6 év múlva 463 ezer, 1909-ben pedig 1107 ezer volt. Összehasonlításképpen Kassán ugyanekkor 186, 323, 487 ezer korona, Debrecenben pedig 378, 445 és 1909-ben 1718 ezer korona volt a pénzintézetek nyeresége. Ld. A Magyar Szent Korona Országainak hitelintézetei az 1894-1904. években. M. S. K. új sorozat 35. köt. 91-92. p. 636 Ld. jelen kötetben KÁPOLNAI I. tanulmányát.