Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

másikban Miskolc közgazdasági állapotáról írt közvetlenül a háború kirobbanása előtti időszakban. Munkája a XX. század első felében meghatározó tendenciákat fogalmazott meg.

594 Figyelmet érdemlő cikksorozatban elemezte a virilizmus és a működőképes város kapcsolatát.

595 Az orvostudomány miskolci művelői közül - annak ellenére, hogy kötetünk kezdő korszakhatárát megelőzi - elsőként emeljük ki Benkő Sámuelt (Kisbacon, 1743-Miskolc, 1825), aki Borsod vármegye főorvosa, az orvosmeteorológia első magyarországi szakembere, s egyben az első magyarországi kórboncnok is volt. Nemcsak Miskolc orvostörténetéről, hanem a fertőző betegségekről is könyvet írt. 1782ben megjelent orvostörténeti munkáját a magyar tudománytörténet az egyik legkorábbi várostörténeti kiadványnak tekinti.

596 A miskolci, tudományt művelő szakemberek között polihisztor volt abban a korban, amikor összesen három orvos és két megyei sebész munkásságáról van tudomásunk térségünkben.

597 A XIX. század közepének, második felének Doleschall Gábor (Losonc, 1813-Miskolc, 1891), Bódogh Albert (Nemesbikk, 1829-Miskolc, 1894) és Markó László (Rozsnyó, 1848-Miskolc, 1918) voltak a kiemelkedő egyéniségei. Doleschallt a szakmatörténet Benkő Sámuellel és a kórházalapító Popper Józseffel egy sorban említi. A „szabadságharc orvosa" élete végéig kapcsolatot ápolt Görgey Artúrral, mint a törvényhatóság tagja nemcsak a közügyekkel foglalkozott, hanem a közéletben is központi szereplő volt. Orvosi cikkei 1841-től jelentek meg, önéletrajzi és 47 éves orvosi tevékenységét összefoglaló munkája pedig 1882ben jelent meg.

598 Bódogh Albert ugyancsak a szabadságharc alatt szerezte meg orvosi gyakorlatát, az abszolutizmus előtt volt megyei főorvos, majd a kiegyezés után újra „hivatalt" vállalt. Önálló kötetéről nem tudunk, de orvosi cikkei, tanulmányai országos szaklapokban megjelentek. Miskolcon a „Miskolcz" című lap alapítása és szerkesztése kapcsolódik nevéhez (1875-1883). Mint az árvaház orvosát, a szegények orvosaként tisztelték. Popper József (Miskolc, 1824.Miskolc, 1894.) „kórházhoz kötött" orvos volt s ő is egy különleges sorba illeszkedik. Az első miskolci kórház orvosa, majd igazgatója. 594 NAGY F. 1913. 595 Ellenzék, 1911. június 15, június 17. és június 20. 596 GAZDA 1.1999. 126. p. 597 GYÁRFÁS A. 1970. 64-65. p. GYÁRFÁS Á.-M. KISS J. 1972. 87-95. p. 598 SZENDREI J. 1911. V. köt. 227, 248, 278, 567, DOBROSSY I. 2000,123-125,131 p.