Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Elődje Schnirch Emil (1822-1884), aki együtt szolgált Semmelweis Ignáccal, utódja pedig Singer Henrik, aki az 1900-ban alapított Erzsébet kórház első igazgató főorvosa volt. Popper doktor a kórház működéséről írt jelentéseivel tudományos szinten is maradandót alkotott. Kun Tamás (Felsőnyárád, 1815.-Miskolc, 1894.) elődei munkásságát ötvözve, egyaránt volt a szabadságharc és a „kötött intézmény", a kórház sebész főorvosa, s egyben vezető megyei főorvos. A szabadságharc bukása után több, mit egy évtizedig nem praktizált, visszavonultan a tudományos publikációin, könyvein dolgozott. A sebész munkájáról, a megyei főorvos teendőiről, közegészségügyi és ezzel kapcsolatos közigazgatási feladatokról, teendőkről csaknem élete végéig jelentek meg írásai.

599 Miskolcon kevésbé ismert Ónodi Adolf (Miskolc, 1857-Bécs, 1919) és Neumann Henrik (Miskolc, 1874-New York, 1939) neve, akik bár városunk szülöttei, orvosi tanulmányaik befejezése után nem tértek vissza, s így váltak a magyar orvostörténet nemzetközi nagyságaivá. Ónodi Adolf a légző- és hangképző szervek sebészetével, Neumann Henrik a hallószervek sebészetével foglalkozott. Előbbi a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, az orrüreg- és melléküregei című munkáját minden jelentős európai nyelvre lefordítva tankönyvként használták.

600 Neuman Henriket a „második bécsi iskola" hírneves fül-orr-gégészet a királyok orvosának is nevezték, mivel Ferenc Józsefen kívül az angol és a román királyt is kezelte. A „koponyalékelés narkózis nélkül" című előadásából világszerte elterjedt gyakorlat lett, amelyért a legnagyobb patológiai és anatómiai díjat is elnyerte. A második világháború után bécsi lakóházát emléktáblával jelölték meg. Fia Neumann János (1903-1957) matematikus a XX. század egyik legkiemelkedőbb gondolkodója, az elektronikus számítógépek egyik kifejlesztője volt.

601 A matematika, csillagászat, fizika és földtudományok művelői között Kruspér István (Miskolc, 1818-Budapest, 1905) Csorba György (Miskolc, 1869-Miskolc, 1945) és Váncza Mihály (Miskolc, 1859Nagybánya, 1918?) neve emelkedik ki. Kruspér Istvánt születése kapcsolja csupán Miskolchoz, matematikai, mechanikai, technológiai és földméréstani tanulmányai, majd oktató-kutató és tudományos w» KUN T. 1890., SZENDREI J. 1911. V. köt. 301-302. 600 KIRÁLY P. 1997.181-207. p. «» GAZDA 1.1999.169. p., THURZÓ NAGY L. 1965. VI. köt. 90-91. p.