Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Lichteinstein József (Miskolc, 1837-Miskolc, 1914) a magyar közgazdasági élet szakértője lett úgy, hogy Miskolcot nem cserélte fel a fővárossal. A stabil kereskedői múlttal (és anyagi lehetőségekkel) a háta mögött, nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező bank és adóügyi szakértővé „emelkedve" hatékonyan segítette Miskolc „elszakadását" a megyétől. A több évtizedes „menetelés" történetét önálló kötetben is megjelentette.

590 A Kereskedelmi és Iparkamara, az Osztrák-Magyar bank miskolci fiókja erőteljes közreműködésének, támogató közbenjárásnak eredményeként alakult meg. Mint közgazdász-politikus, Borovszky Samu megyetörténeti kötete számára elkészítette a „Borsodvármegye története 1840-1895" című kéziratot, amely levéltári forrásként áll a kutatás szolgálatában. Lichteinstein József országgyűlési képviselőséget igen, polgármesterséget nem vállalt, mint tette azt Szentpáli István (Halmi, 1861-Miskolc, 1924) és Nagy Ferenc (Igrici, 1880-Igrici, 1938). Szentpáli - kortársai szerint a nyugat európai ízlést, a széles látókörű tudást és a modern városfejlesztési programot képviselte Miskolcon. A városi vagyon legnagyobb gyarapítóját tisztelték benne, polgármesteri programbeszédei történeti értékű írásoknak tekintendők. Lichteinsteinhez hasonlóan ő is megírta a városi önállóságért folytatott harc történetét, amely az ő polgármestersége alatt lett valóság.

591 A polgármesterségben őt követő Nagy Ferenc programjának bemutatása a helyi sajtó hasábjain valóban érzékelteti, hogy a jogi és bölcsész ismeretekkel, képzettséggel rendelkező közgazdász miként képes a város múltjában, jelenében és jövőjében egyidejűleg gondolkodni.

592 Nagy Ferenc két Szentpáli ciklus között, 1912-től 1917-ig látta el a város polgármesteri teendőit. Ez az időszak a háború kezdetét, a helyi „háborús gazdálkodás" éveit jelentette, amikor számos városi üzem alakult az itt lakók, s egy 10.000 fő befogadására épített hadikórház teljes ellátására. Közgazdasági elemzések előztek meg minden új városi vállalkozást, s Miskolc ebben az időszakban az élelmiszer-ellátás és a szociális gondoskodás mintapéldája lett országos politikai és szakmai körökben is. (Nagy Ferencből 1918-ban ezért is lett közélelmezési miniszter.) A város tudományos életébe két munkájával írta be nevét. Egyik a magyar városi jogról szólt, s az alappéldát Miskolc szolgáltatta.

593 A 5*> LICHTEINSTEIN J. 1908. 591 SZENTPÁLI 1.1906. 592 Ellenzék, 1912. április 30. 593 NAGY F. 1905.