Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A TUDOMÁNY MŰVELŐI Miskolc XX. századi, első címtára 1911-ben jelent meg, s a következő évben adták ki az első cím- és lakásjegyzéket.

573 A város ekkori lakossága közelítette az 52 000 főt, s közülük az „értelmiségi" kategóriába sorolható 1-1,5%, kiemelten a tanárok, a mérnökök, a jogászok, az orvosok és a papok. A virilista névjegyzékben számuk kevesebb, mint a törvényhatósági bizottságba választottak között. 1909-ben, amikor Miskolc valóságosan is a megyével hasonló jogosítványával élhetett, a törvényhatóságnak 82 virilis és 82 választott tagja volt. A virilisták közül 32 fő (39,5%), míg a választottak közül is ugyanennyi sorolható értelmiségi körbe.

574 Ez az arány 1913-1914-re 35%-ra (28 fő), illetve 50%-ra (41 fő) változott, s a város 7 kerületében a választottak között az értelmiségi munkakörű, vagy foglalkozásúak száma tovább növekedett.

575 Utóbbiak között a gimnáziumi tanárok és a vasúti (fő) tisztviselők aránya növekedett meg. Közülük kerültek ki azok, akik tudományos szinten képviselték a történelem, a földrajz, a biológia, a matematika, a geológia vagy a csillagászat tanítását, írásaik tankönyvekké formálódtak, vagy tudományos folyóiratokban jelentek meg. A tudományos „önmegvalósítás", a rendszeres publikálás lehetősége csaknem kizárólag azok számára adatott meg, akik elhagyták a várost. (A városban született, „jegyzett" tudományos tevékenységet végzők túlnyomó többsége így nem Miskolcon hunyt el, s nem is a város sírkertjeiben nyugszik.) A város tudósait alábbiakban tíz szakterület képviselőiként mutatjuk be, kiemelve Herman Ottót, akit főleg néprajzi, nyelvészeti, természettudományi és politikai beszédei, írásai, könyvei miatt „az utolsó polihisztor" megjelöléssel tisztelt meg az utókor. Herman Ottó (Breznóbánya, Zólyom vm., 1835-Budapest, 1914). A felvidéki szász, cipszer, orvos családban született Herman Ottó először 1847-ben került magyar nyelvű környezetbe. Sebész orvos apját (aki nevét Hermann Ede Károlynak írta) ekkor helyezték Diósgyőrbe, a koronauradalmi birtokra. Ezért iskolai tanulmányait a közeli mezővárosban, Miskolcon végezte. Iskolái elvégzése után Korponára került, 1854-1856 között pedig Bécsben tanulta a géplakatos mesterséget. 1857-ben besorozták katonának, két év múlva 573 SASSY Cs. 1911. 224. p., GOMBÁR J.-PEIKER B. 1912.192. p. 574 Névsor az 1909. évre, 1908. 575 Névsor az 1913. évre, 1914.