Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

déglátás és a városi építészet hasonlóképpen. Attól viszont, hogy előkelő helyen szerepel (igaz öt éven belüli ciklusban) egy kalmár, egy pék, egy lisztkereskedő, négy mészáros, egy gabella (vám)-bérlő, s egy korcsmáros is, a zsidó vállalkozások erőteljes térhódítására, egy hagyományos struktúrát felváltó piac és verseny (pénz) orientált városi hatalmi, gazdasági és társadalmi, de meglehetősen mobil elit kialakulására gondolhatunk. Az 1910-1911-re összeállított névjegyzékből az értelmiség kiszorul, ha van is, az kizárólag a vasgyártáshoz és kohászathoz kapcsolódó műszaki értelmiség. Az első tíz virilis között 7 földbirtokos, 2 bánya-, ill. kohóigazgató van, s a listát az egri prépostkanonok vezeti.

571 A második tíz között 7 földbirtokost és bérlőt, a megyei főispán, a diósgyőri gyárigazgató és egy kereskedő követi. A 20-50 helyen 20 földbirtokost és bérlőt, 9 gyári főfelügyelőt, felügyelőt és főmérnököt, valamint egy bankigazgatót találunk. Az első ötven személy között mindössze kettő a miskolci (Xiffkovich Emil és Kohn Gábor), s mindketten földbirtokosok. A 214 fős listán 14 lelkész, sokkal kevesebb orvos és gyógyszerész szerepel. Ha csak az értelmiségi pályát, felkészültséget tekintjük, a megyei névjegyzékben egyetlen miskolci orvos van, Fodor Pál személyében, aki 1900-tól tartozott a virilisek közé.

572 Az 1875-1917 közötti virilista névjegyzékekből annyi tűnik ki, hogy sokkal inkább a jog, az orvostudomány képviselői, kisebb mértékben a közgazdaság és a hittudomány képviselői, valamint a mérnökök (először városi építészek, majd vasgyári mérnökök) szerepelnek rajta, mint a ház- és földtulajdonnal, vagy örökséggel a hátuk mögött megjelenő értelmiségi elit. A tudományok között nincsen képviselete számos más területnek, s úgy tűnik, hogy ezek elsődlegesen pedagógusi életpályákból, vagy a XX. század elejétől a hivatásos újságírói szakmából nőnek ki, s emelkednek a tudományosság szintjére. Ez jellemzi a fizika, matematika, csillagászat, biológia és kémia területét, de ide sorolhatók az agrárszakemberek, s főleg a honismeret (néprajz), a földrajz, valamint a helytörténetírás képviselői, amely területeken viszont országos jelentőségű kutatási eredmények is születtek. így fontos számba vennünk a tudományok művelőit Miskolcon kissé előretekintve a XX. század első harmadáig. 571 Borsodvármegye Hivatalos Lapja, 1910. október 20. 572 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 9195/1895.