Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kolcon alakul meg önálló szervezet, a Markó László kezdeményezé­sére életre hívott Miskolci Korcsolyázó Egylet, melynek férfik és a nők egyaránt tagjai lehettek. 539 A korcsolyázás helyszíne ekkor a király malom melletti szabad tér­ség. A korcsolyázás - ahogyan a korabeli sajtó írta - „a kellemes idő­töltést a test ügyességének s edzésének fejlesztésével köti össze." 540 Az egyesületbe való belépést a Schweitzer cukrászdában illetve a Korona gyógytárban lehetett megejtem. Az egyesület első elnöke Xifkovics Emil lett és hamarosan 250 személy írta alá a belépést. Az évenként megújított tagdíj befizetésével vagy a nem tagoknak maga­sabb belépti díj megfizetésével lehetett korcsolyázni. A tagdíjjal együtt a szervezet jelvényt is átadott, ami kék és fehér selyemszalag csokron egy szárnyas korcsolyát ábrázolt. A városi új jégpályát 1875. december 19-én nyitották meg a nép­kertben. A nézőket egy kényelmes csarnok védte a zord időtől. Még ebben az évben Bécsből rendeltek két szánkót is. A korcsolya egye­sület néhány enyhe tél miatt beszüntette működését és 1882-ig kellett várni, hogy új szervezet jöjjön létre a városban. Célként a korcsolyá­zásnak „mívelését", terjesztését adták meg az alapszabályban, amit a belügyminisztérium egy évre rá engedélyezett. A főként a polgár­ságból kitevődő tagság tiszteletbeli vagy rendes tagként csatlakoz­hatott az egyesülethez. Az egyesület vezetését az elnök, a választ­mány, az ellenőr, a jegyző, a titkár, a pénztárnok, az ügyvéd, a jég­mester és az orvos látták el. A megalakulást követően az elnöki teen­dőket dr. Markó László, míg a jegyzői munkát Kandó Jenő látták el. 541 A korcsolyázó egyesület vezetése nemcsak a sportra, de a társa­sági élet erősítésére is törekedett, hiszen rendszeresen szerveztek közös esteket, vacsorákat a sportkör tagjainak, melyek helyszíne leginkább a népkert volt. 1896 telén az evangélikus templom udvarán is kialakítottak egy jégpályát az érdeklődőknek. Erre bizonyára azért volt szükség, mert az egyesület anyagilag nem tudta működtetni a pályát, ami hamarosan tönkre ment, s a szervezet megszűnt létezni. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy 1897-ban új korcsolyázó egyesület szerveződik Gencsi Samu elnök, Szűcs Zoltán alelnök és Lichtenstein László pénztárnok vezetésével. A tagsági díj az egész idényre 3 forint volt. Az újdonsült szervezet gondoskodik a leromlott állapotú kor­539 Miskolci Korcsolyázó Egylet alapszabálya 1884. 5­10 Borsod 1874. 48. 541 Miskolci Korcsolyázó Egylet alapszabálya 1884.

Next

/
Oldalképek
Tartalom