Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A művészetekhez való viszonyulás általános helyzetét érzékeltetendő idézünk egy korabeli visszaemlékezőt. „Volt ám tájképfestője is Miskolcnak Ajgner (Eigner) József tősgyökeres német vándorművész személyében. Az ő festményei keverékei voltak a festészemek és a mozaiknak, amemiyiben a megfestendő lemez alapját különböző szélességű és hosszúságú szalmaszálak képezték. O is falut szeretett járni, falusi kúriákon és parókiákon tartózkodni, öreg feleségével együtt. A felesége született baronesz volt, egy német (Lopreszti) báró család sarja. Ajgner bácsi a citerát, felesége a gitárt kezelte, hozzá művészettel duettben énekeltek is. így mulattatták a családokat, akik aztán viszonzásul nem is annyira a festéseit, mint inkább a zenei előadásokat honorálták bőkezűen pénzzel és elemózsiával."

519 - írta Pfliegler J. Ferenc naplójában, akivel e kötetben sokszor találkozhattunk. Szólnunk kell Pflieglerről, úgy is, mint gyakorló iparművészről, akinek templomi üvegablakai ma is megtalálhatók a Mindszenti templom szentélyének bal oldalán és a Búza téri görög katolikus templom hajójának jobb oldalán. Később ő volt az, aki kitűnő ízlésének köszönhetően Róth Miksától rendelte meg a vasgyár katolikus temploma számára az impozáns öt katedrái ablakot, ami sajnos egy bombatámadás áldozata lett.

520 Két kitűnő nemzeti romantikus magyar művész készít egyházművészeti alkotást ebben az időben. Nevezetesen az evangélikus templom számára Székely Bertalan, a Mindszenti templom részére pedig Kovács Mihály műterméből kerül egy-egy oltárkép városunkba. Miskolc város közösségének elszántsága és hite a művészet erejében, a már részletesen tárgyalt reprezentatív köztéri szoborművekben és a nagyszámban Barabás Miklósnál megrendelt egész alakos portrékban érhetők leginkább tetten. Ezzel egyidőben a gazdaságot kezében tartó miskolci nagypolgárság ízlése valószínű a tervező mérnökök hatására követte a világ trendet. A szecesszió tehát főként az építészetben és annak társművészeteiben (épületszobrászat, műlakatosság) valamint az alkalmazott grafikákon hagyott maradandó nyomot. A festészetben plein-air felfogás nyer nagyon gyorsan teret, s már 1899-ben Budapesten a Nemzeti Szalonban megrendezett első Miskolci Kiállítás és vásár sikere is ezt jelzi. 216 műtárgy szerepelt, s részt vett azon a helybeli Halász-Hradil Eleméren és Kemenszky Árpádon kívül Edvin Illés Aladár, Iványi-Grünwald Béla, Reinfuss