Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Mára már megdőlt az a feltételezés, hogy Fazola Henrik (1730-79) és Fazola Lénárt műhelyéből való kovácsművészeti remekek nincsenek Miskolcon. Állításunk legfőbb bizonyítékai maguk a felkutatott művek. Komáromy József már 1958-ban publikálta eredményét, de az a szakma tudatába is alig épült be.

494 A későbarokk rokokó Ferenczi-házból (Széchenyi u. 13.) kikerült két szép kapuról hitelt érdemlően sikerült kimutatni, azok Fazola műhelyéből származnak. A rúdvas bélyege KDL még csak a félkész áru diósgyőri származását bizonyítaná, de a művek kiemelkedő kvalitása arra enged következtetni, nemcsak a terv, vagy a minta származott Fazoláéktól, hanem maga a kovácsolás is. A szívet formáló leveles-indás szárból koszorú övezte rácsos ablakok, mint virágok nőnek ki a két kapuszárnyon külön-külön. Felismerhető Fazola Henrik összetéveszthetetlen pasztózus formálása a leveles girlandok minden egyes apró részletén. Az említett kompozíció egy kedvelt és elterjedt miskolci kapuformává válik, sokszor nagyon leegyszerűsített kivitelben találkozunk azzal, mégis e tény jó bizonyságul szolgál arra, hogy Fazola Henrik nemcsak gyáralapító, hanem iparművészként is érdemben működött városunkban, sőt mi több iskolát is teremtett munkáival. A másik kedvelt helybéli kapuforma a szőlészettel hozható kapcsolatba. Ma már szinte csak pinceajtókon láthatjuk annak leredukált variánsait. Ez a kompozíció kiszolgált hordóabronccsal megvasalt fakaput idéz. A szellőzést, a felső körívek metszésénél keletkezett nyílások biztosítják, ami egyszerű apácarácsot kap. E típus etalonja a patinás Roráriusz cukrászda ajtaja volt, ami jelenleg a Színháztörténeti Múzeumban látható. Ha ezeket a műveket Fazola Henrik műhelyéhez kötjük, akkor stíluskritikailag a Városház tér 20. számú házról bekerült és ma a Herman Ottó Múzeumban lévő kaput Fazola Lénárt munkájának tarthatjuk. Ez már erőteljesen a klasszicizmusba hajlik, de használja még a rokokó elemeket. Az Almássy-ház, a görögkeleti templom ablakrácsozata is készülhetett helyi megrendelés alapján az Egerben működő Fazola Lénártnál (1737-1805). A gazdag mustra idővel lecsendesedik, s igazán széppé azon a kapun mutatkozik meg, ami már a legnemesebb klasszicista alkotása városunknak. A Herman Ottó Múzeum papszeri épületére másodlagos beépítéssel került e kiemelkedő remekmű, ami a már emlegetett geomet-