Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

rikus merevítők esztétikai továbbfejlesztéséből vezethető le, s egy ma még ismeretlen műhelyhez kötődik. Időben szinte ugyanakkor ké­szült (1809) egy teljesen más technikával, romantikus jegyeket magán viselő trébelt kapupár a Kossuth utcai református templomra 495 ­amit külön hangsúlyozni kell. A művészi kovácsolás iránti fokozott igény a XIX-XX. század for­dulójáig érezhetően jelen van városunkban. Természetesen akkor már historikus és romantikus jegyek mutatkoznak, majd egy határo­zott szecessziós váltás következik be a maga túlfűtöttségével. Sok mértéktartó és ízléses kapu is van köztük, mint a derűs harmóniát árasztó munka a Déryné utca 7. sz. házon. A Széchenyi utcán és a Zsolcai kapuban is hasonlók találhatók már pontos névvel, címmel szignálják azokat alkotóik a kilincs mellett, s így jól tudjuk, hogy vá­rosunk legnépszerűbb díszműkovácsa Hochmann és a Demeter test­vérek cége volt. Az iparművészettől kanyarodjunk vissza Miskolc köztéri képző­művészetéhez, de maradjunk továbbra is a vas tiszteleténél. Két cé­gérszerű, emblematikus szobor áll 1867-től a vasgyár hivatalházán. Leopold Förster modellszobrász munkája nyomán készült 1824 körül a Garam-völgyi Rhonicban. 496 A Bányász és Kohász egymás pár da­rabja, s szinte egész Közép-Európában megtalálhatók azok az azonos szakmát űző településeken. Kisebb-nagyobb variánsai városunkban is feltűnnek, egészen napjainkig öntötték azokat a gyárak üzemeiben, jelezvén, hogy az egykor bécsi porcelánfigurák nem vesztették el népszerűségüket, s vasból készítve is szívmelengetők maradtak. (A perecesi bányaáldozatok emlékművére is ez a kompozíció került.) A „vasgyáriság" esztétikája a régi Harang téren álló haranglábban érződik leginkább. Dr. Soltész Károly emlékére állították a gyár nyugdíjas telepének központi terecskéjére (Újgyőr Szent Imre tér). E műveknek nincs politikai üzenete. Annál inkább volt az 1848-49-es eseményeknek jelet hagyó emlékműnek. Még akkor is, ha az kivite­lében nagyon egyszerűre sikeredett. A már említett Dahlström József műhelyében készült, s Felsőzsolcán található (1865). Egy megkoszo­rúzott kőből kifaragott obeliszk emlékeztet a hősi cselekedetre, mi­dőn Görgei serege megfutamította az oroszokat. Tulajdonképpen az elesettek sírhantján állt, mai elhelyezése is ezt idézi. 495 PEREHÁZY K. 2000. 30-31. fotó. 49h PUSZTAI L. 1990. l.p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom