Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

megyei közgyűlés, vagy a városi képviselő-testület tagjai, vagy valamelyik bizottság tagjai voltak. így érthető, ha a részvényesek fogytával sürgetőbbé vált a színház városi kezelésbe adása, gyakran szerkesztettek közgyűlési felterjesztéseket, beadványokat is. (Ez 1909-től a város önálló törvényhatósági jogának elnyerésétől rendszeressé vált, s tartott 1914-ig, amikor a város valóságos tulajdonosává vált a színháznak.) 1909 augusztusában a következő beadvány tekintette át a részvénytársaság történetét. „A miskolczi Nemzeti Színház nevet viselő és a színház céljaira szolgáló, a Széchenyi utca 27. sz. alatt lévő épület összes üzlethelyiségeivel és egyéb, a színházhoz tartozó felszereléseivel ez idő szerint a miskolci nemzeti színház részvénytársaság tulajdonát képezi, annak kezelése és vezetése alatt áll." 1857-ben Borsod megye jóváhagyásával, a helytartótanács engedélyével úgy épült a színház, hogy az élvezte a városlakók, a megyebeliek de az ország más helyein lakó polgárok támogatását, áldozatkészségét. Az 1847ben kibocsátott 350 db, jelenleg 105 frt. értékű részvény jegyzése, illetve kifizetése biztosította a miskolci nemzeti színház felépítését. Az 1847-ben alakult részvénytársaság már akkor tudatában volt annak, hogy „a nemzeti színház, mint kulturális intézmény céljára szolgáló épület kezelése és magának a színügynek vezetése Miskolcz városát, mint erkölcsi testületet illeti, mert az alapítók által alkotott alapszabályokban kifejezetten ki volt mondva, hogy a színház épület, tehát magának a miskolczi nemzeti színháznak, mint kulturális intézménynek tulajdona Miskolcz városát illeti és a részvénytársaság köteles a város kívánságára a miskolczi nemzeti színirázat ingyen a város tulajdonába bocsájtani."

436 A részvénytársaság - mintegy az átadást előkészítendő -, 1904-ben módosította alapszabályának egy részét, s a módosításban kimondta, hogy „ha a város minden e házon fekvő terheket átvenné és a részvényeseket kielégíteni hajlandó lenne, a színház mindennemű hozzátartozókkal együtt ingyen bocsáttatik át Miskolcz város tulajdonába oly kikötéssel azonban, hogy

7 annak jövedelmei kizárólag csak az épület fenntartására és a helybeli magyar nemzeti színház javára fordíttassanak és más egyéb célra semmi esetben sem fordíthatók: a miskolczi Nemzeti Kaszinó pedig - mint ez a társulat alakulásakor 43h Miskolczi Napló, 1909. augusztus 1.