Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A kortárs azonban ugyanígy nincs megelégedve a tervező, az építész és a kivitelezést elfogadó bizottság munkájával, „...a miskolci színház építésze az öltöző szobákról egészen megfeledkezett. ...A comité (bizottság) tehát nem segíthetvén máskép a pillanat szükségén, kénytelen volt a színház falát áttöretni, s egy boltból úgy rögtönözni két öltözőt a két nemű személyzet számára, hogy a magas bolt a közepén, padlás által két külön osztályra legyen elrekesztve. így lőn a színháznak emeletes öltözője, egy boltban."

434 A színpadi beszéddel, illetve hanggal sem igazán volt elégedett a színész. „Minthogy a kevésbé magas belsejű színházak nem süketek, minők például a kassai és szabadkai, tehát azt kell hinnünk, hogy itt a süketség fő oka: a nézőterem aránytalan magassága. Ok lehet az is, hogy a színpad fölötti fedélzet még nincs belőlről bedeszkázva. S ez utóbbi ok, hogy így marad, majd a télen oka lesz annak a csikorgó hidegnek és léghuzamnak is, mit a közönség és a színészek keservesen fognak érezni. Az estvéli előadás alatt azonban úgy vettem észre, hogy a mennyivel szűkebbé lett a tér, vagy űr a nézőteremben a közönség tömege által, annyival inkább nyert a beszéd, érthetőségben. ...E bajok különben is olyanok, miken vagy segítem lehet, vagy legyőzni őket. Köszönjük meg az Istennek, hogy nemzetiségünk egy házzal gazdagodott. A fődolog végre is az, hogy van, ha hibás, vagy hiányos is. Ez a van mindenesetre jobb, mint hogyha se ház, se hiba nem volna. Ezért kívánjuk, hogy adjon Isten ilyen színházat minél előbb, kiknek nincs: Debreczennek, Váradnak, Szegednek és Egernek."

435 A színház épületének megnyitásával az építő részvénytársaság teljesítette legfontosabb célkitűzését. A feldolgozásokban, tanulmányokban, vagy éppen a várostörténeti összegezésekben ekkortól inkább a szerződtetett színtársulatok, az előadások kapnak helyet és hangsúlyt, holott a bizottság továbbra is létezett és dolgozott, mint a színház telekkönyvileg is bejegyzett tulajdonosa. Feladata a színház üzemeltetése, a részvények kamatainak visszafizetése, az épületben működő boltok és üzletek eredményes bérbeadása, jövedelmezőségének biztosítása, legfőképpen pedig a színi direktorokkal való éves szerződéskötés, ezáltal a városlakók kultúrált szórakozásának biztosítása volt. A részvénytársaság választmányának igazgatósága, illetve az igazgatóság tagjai a városi szellemi elitből kerültek ki, a