Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

jelentős elmaradásban voltak, ezért az építkezés tovább folytatása veszélybe került. A szabadságharc bukása után a „színházépítő részvényes társaság" elnöke 1849-1850 eleje közötti Ragályi Károly,

427 majd 18501852 között Soltész Nagy János

428 szolgabíró lett. Az építkezés tovább folytatódott, s részben a felszerelés (belső építészet) is elkezdődött. Mivel a kölcsönök fedezésére más lehetőség nem kínálkozott, az 1852-1854 közötti elnök, Lossonczy Farkas Károly igyekezett előkészíteni, hogv a terheket, egyben az épület tulajdonjogát a város vegye át.

429 Ez ugyan nem jött létre, de a társaság új igazgatója, Kun Lajos elérte, hogy a megye hozzájárulásával 1857-ben újabb „színházi kölcsön részvétlap"-okat bocsáthassanak ki.

430 (Ez 3000 db, darabonként 5 ezüst forint értékű, tehát 15 000 forintnyi kamatozatlan, vagyis kamatmentes, s tíz év alatt visszafizetendő kölcsönt jelentett.) Az 1857es részvénykibocsátási engedélyben - minden bizonnyal - szerepet kapott az, hogy a császár, Ferenc József magyarországi kőrútjában egy miskolci látogatás is szerepelt, s erre az alkalomra a megye a színilázat készen szerette volna láttatni. Kun Lajos elnöklete (18541856) után Szathmáry Király Pál következett az elnöki székben (1857-1860), s az ő feladata volt a királylátogatásra az intézmény felkészítése.

431 Nemcsak az épület külső, hanem a belső is látványos volt (elkészült a fűtés, a világítás, a színpad és színpadi háttér, valamint az öltözőszobák). 1857. szeptember 3-ára az új színház készen állt a megnyitásra. A megnyitó egy haláleset miatt, a császár távollétében történt de a színház Latabár Endre színtársulatával és igazgatása alatt megkezdhette működését. (A megnyitást megtisztelték a Pesti Nemzeti Színház tagjai. Jókai Mór írt megnyitó, vagy avató beszédet, amelyet felesége, Laborfalvi Róza mondott el. Az első előadás a színháztörténész szerint »Brankovics György« volt, míg Szendrei János Egressy Gáborra hivatkozva a következő naplórészletet idézi: „hanem a miskolczi nemzeti színházat valósággal felavatni csak nekünk vala szerencsénk, szeptember 3.-án, Vörösmarty »Marot bán«-jával". 427 SZENDREI ). 1911. IV. köt. 103,110, 261. p. «» SZENDREI J. 1911. IV. köt. 62, 351, 353, 446, 450, 848, 853. p. 429 Lossonczy Farkas Károlyhoz ld. DOBROSSY 1.1995.13-16. p. 430 Kun Lajoshoz ld. SZENDREI J. 1911. IV. köt. 64, 260, 273,353, 585, 848. p. 431 Szatmáry Király Pálhoz ld. SZENDREI J. IV. 1911. IV. köt. 144, 273, 289, 361-362, 433, 584-587,804. p.