Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
sített az a tény is, hogy utóbbi tervező - bár 1847-ben Miskolcra költözött - nem követte nyomon a kivitelezés eseményeit, s az építkezést befejezetlenül úgy hagyta itt, hogy a terveket is magával vitte. Ez a most előkerült terv nem az eredeti, hiszen 1847-ben még nem használhatták a Budapest írást, de az eredetiről készült a másolat, amelyet az is bizonyít, hogy a színpad kiképzése másképpen valósult meg, mint ahogy az a terven látható. Ami az építész-tervező Cassanó József „menekülését" illeti, az építési időhatárok ezt nem látszanak igazolni. A kiviteli terv 1847. május 13.-án készült el, a pallérként leszerződött Váczi István már ezt megelőzően dolgozott, s a kőműves munkáját Borsod vármegye 41 rab állandó dolgoztatásával segítette. (Ezek a munkálatok feltehetően az ugyancsak leégett, katonai tiszti szállás romeltakarítási munkálatai, a „tereprendezési" feladatok lehettek.) Tény, hogy az új színház alapkő letételére 1847. szeptember 3.-án került sor, ahol megjelent István főherceg is, s Szathmáry Király József főispáni helytartó helyett a kaszinó elnöke, Szemere Bertalan mondott köszöntőt és köszönő szavakat. István főherceg kíséretében volt Vay Miklós a megye egykori főispánja, és Horváth Lajos országgyűlési képviselőnk. 1847 szeptembere és 1849 júniusa között a munka akadozva folyt, amelyről Keresztesy Sándor színháztörténeti munkájában azt olvassuk, hogy „a kiütött forradalom a színház további fejleményeit is megakasztotta, az építés félbemaradt, ideiglenes tetőt alkalmaztak a falakra, hogy az idő viszontagságaitól ne rongálódjon." 426 Miskolc város monográfusa, Szendrei János sem mond dicsérő szavakat Váczi István építői munkásságáról, de ez ezért lehet, mert szóról szóra ugvanazt írja 1911-ben, amit Keresztesy Sándor leírt 1903-ban. Közelebb esik a valósághoz, hogy a mester 1849 júniusában meghalt, s ez korlátozta a munkálatokat. A Cassanó József tervezte teljes bekerülési költséget 1849 végén a szíriházépítés felemésztette, jóllehet még csak a földszinti boltok készültek el. (Az építkezésnek fontos eleme volt, hogy a színház mindkét utcai részének földszintjén boltok kapjanak helyet, amelyek bérleti díjai a működés költségeit kellett volna, hogy csökkentsék.) A színházépítő társulat így a hitelt biztosító Miskolczi Takarékpénztárnál eladósodott, a kibocsátott részvények után a részvényesek pedig KERESZTESY S. 1903. 73-74. p.