Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

rekesztettség sorsmetaforájává teszi. 408 Érthető tehát hogy egy 1909. november 22-én Szendrei Jánoshoz írott levelében rövid indoklással („Életrajzom és működésem semmi tekintetben nem tartozik Mis­kolchoz, ahol átmenetileg, rövid ideig és mindennemű társadalmi, vagy nyilvános szereplés nélkül éltem.") utasítja el, hogy életrajzi adatokat küldjön a készülő Miskolc-monográfia számára. 409 A város­sal való közösség megtagadásának ez a demonstratív gesztusa már csak azért is különös figyelmet érdemel, mert ismereteink szerint az írónő egyáltalán nem „rövid ideig" és nem „mindennemű társadal­mi, vagy nyilvános szereplés nélkül" élt Miskolcon. 410 Már gyermekkorában viszonylag sokat vendégeskedett nagyapja, Kaffka Ignác kúriai bíró Zárda utcai házában. 1899 szeptemberétől a szatmári zárdában ösztöndíjasként eltöltött évek taníttatási költségeit igyekezett megszolgálni (bentlakó tanítónőként) az irgalmasrendi apácák miskolci intézetében. 1902 szeptemberében ismét Miskolcra került, és 1907 nyaráig tanított a „Miskolci Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskolában". A kortársak visszaemlékezései arról tanús­kodnak, hogy Kaffka nem szigetelődött el teljesen a miskolci (iro­dalmi) közélettől, sőt a közszereplésekre irányuló felkéréseket sem mindig utasította vissza. Néhány versét nemcsak megjelentette (többnyire másodközlésben) a helyi sajtóban, hanem fel is olvasta a helyi közművelődési egyesület irodalmi matinéin. Több költeménye megjelent a Heten vagyunk (1909) című miskolci antológiában is. So­kat elárul a konzervatív miskolci közízlésről, hogy a Miskolci Hírlap­ban a kötet bírálatára vállalkozó Leszih Andor a meglehetősen egye­netlen színvonalú versgyűjteménynek éppen a legújszerűbb verseiről mond lesújtó ítéletet: „Kaffka Margit versei bátran kimaradhattak volna a könyvből, inkább a régieket olvasnánk szívesebben ezek he­lyett. Csodálom erejét, tehetségét, megérzem művészetét, de kár, hogy ennyire modernek e versek." 411 Sassy Csaba miskolci költő­hírlapíró pedig arra emlékezik vissza, hogy „Margit asszony" (aki 1905-ben kötött házasságot Fröhlich Brúnó erdőmérnökkel) „valósá­408 GELLÉRT 0.1958. 56. p. 409 A levelet idézi: ZIRCZ P. 1964. 46. p. 410 Ehhez lásd Csorba Zoltán Kaffka Margit életének és művészetének miskolci kapcsolatai című tanulmányát {= CSORBA Z. 1994). Lásd még: ZIRCZ P. 1964. ROLLA M. 1980. 55­86 és 123-160. p.; PORKOLÁB T. 1997.147-150. p. 411 E reprezentatív helyi antológiában olvasható szövegek közül - a Kaffka-versek mellett ­főként Reichardt Piroska és Miskolczi Sünön János költeményei érdemelnek figyelmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom