Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

„szellem- és fejlődéstörténeti"

354 irányultság. Az adathalmaz elbeszélhető történetté rendeződik, a pozitivista elkötelezettségű gyűjtőmunka egy fejlődéstörténeti koncepció érvényesítését készíti elő. Ez a célképzetes szemléletmód olyan folyamatként láttatja a helyi irodalom történetét, amelynek fontos állomása „az egyházi irodalom kora" (Geleji Katona István, Kelemen Didák), majd a „nagy magányos költők koraként" jellemzett felvilágosodás időszaka (Gvadányi János, Dayka Gábor, Vályi Nagy Ferenc, Ungvárnémeti Tóth László), csúcspontja pedig nyilvánvalóan a XIX. század utolsó harmada és a századforduló, azaz „Lévay és Vadnay kora". Ekkor kezdődik a lokális irodalom intézményesülésének (meglehetősen nehézkes és ellentmondásos) folyamata, és Miskolcon is olyan íróegyéniségek élnek hosszabb-rövidebb ideig, mint a korszak névadója, Lévay József, a visszaemlékezésein dolgozó Déryné, valamint a népszerű verselőnek számító Kozma Andor.

355 A terjedelmes Lévay-fejezet egyértelművé teszi, hogy a regionális irodalmi fejlődés összegzője és betetőzője csakis a „legtipikusabb borsodi költő"

356 lehet. Lévay azért kerülhet a lokális irodalmi kánon élére, mert egyszerre mutatható fel a „tájhaza" reprezentatív poétájaként (hiszen „65 évig volt egyfolytában miskolci lakos, próféta a maga hazájában", „szerette Borsodot, és mindig hű maradt hozzá", „93 évéből 88-at itt élt le közöttünk"

357

), valamint az ún. népnemzeti irányzat tekintélyes képviselőjeként, Arany János, Tompa Mihály, Erdélyi János, Szász Károly és Gyulai Pál barátjaként. A szerző leginkább ebben a Lévay-figurában véli megtalálni lokális nézőpont és egyetemes értéktudat harmonizálásának esélyét. Olyan poétát sikerül felléptetnie a borsod-miskolci irodalom szimbolikus vezéralakjaként, aki nemcsak megkérdőjelezhetetlen helyi autoritással bír, de egyben a nemzeti irodalom elismert költőjének tekinthető. ™ CSORBA Z. 1994.12. p. 355 A korszakról lásd még: GYÁRFÁS Á. 1974. Déryné, illetve Kozma Andor miskolci éveiről lásd: CENNER M. 1975 és CSORBA Z. 1974., illetve ARANYI L. 1928 és SASSY Cs. 1928. 35h CSORBA Z. 1994.104. p. 357 CSORBA Z. 1994.105,111. p.