Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Miskolc könyvtárügyét kimozdítani látszott nagynevű országgyűlési képviselője, Horváth Lajos (1824-1911) halála. Végrendeletében könyvtárát, nyomtatvány- és kézirattárát a múzeumra hagyta. A másfélezer darabot meghaladó gyűjteményt Brósz Károly könyvtáros dolgozta fel. A munkálatok közben a Közművelődési Egyesület múzeumi és könyvtári szakosztályának elválása, pontosabban szétválasztása mellett foglalt állást Leszih Andor a múzeumi, Bíró Sándor pedig a népkönyvtári gyűjtemény képviseletében. Ez már előrevetítette az intézmény városi kezelésbe vételét. 1913-ban a közgyűlés napirendre tűzte az ügyet, s az alábbi döntés született: Miskolc város közgyűlése elhatározta, hogy a közkönyvtárat is működtető múzeumot a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesülettől átveszi, s azt a város fogja kezelni. A határozatot jóváhagyásra fel kellett terjeszteni a belügy-, valamint a vallás- és közoktatási miniszterhez.

247 A belügyminiszteri megerősítés 1914. júliusában érkezett meg, amelyet a közgyűlésben is ki kellett hirdetni. Ekkortól, tehát 1914. július 16-ától a múzeum irányítása az Egyesülettől a városhoz került, s innentől számítjuk a városi intézményen belüli nyilvános közkönyvtár „életének", működésének kezdetét.

248 A hatósági, az egyházi, majd a közbeiktatott közkönyvtár története után essen szó a tanintézeti, az egyesületi és kölcsönkönyvtárakról, miután az utóbbiak időben korábbi alapításúak, megelőzték az előbbieket. A tanintézeti vagy iskolai könyvtárak közül kiemelésre méltó a XVI. századi miskolci református gimnázium, amely a XVIII. századtól hivatalos névhasználatában Miskolczi Református Gymnázium, 1835-1862 között Miskolczi helvét vallástételt tartó lyceum elnevezéssel ismeretes. 1862-1882 között az intézmény gyűjteménye a Helvét hitvallású Lyceum Főgimnáziuma, 1882-1906 között Ev. ref. Főgymnázium, és 1906-1924 között a Református Főgimnázium könyvtára nevet viselte. Pápay Sándor írja, hogy „Rabutin támadása után az iskolának nem maradt sem könyvtára, sem levéltára. Az iskola új törvénykönyvét, szabályzatát a régi (1621-es) sárospataki törvények alapján Kelmeky Gergely rektor állította össze."

249 Az iskola rectora és az egyháztanács 1749-ben hozott határozatot egy új bibliotheca felállításáról, amely 1751-ben valósult meg, s ekkortól elkezdődött a számottevő gyarapító és beszerző, könyvtárfejlesztő 247 B.-A.-Z. m. Lt. 1903/a Kgy/1913. 248 B.-A.-Z. m. Lt. 1903/a Kgy/1914. 249 PÁPAY S. 1996. 9.