Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Tanulóinak száma induláskor 53, az utolsó évben 88 fő volt. A 3 tagú tantestületet Kissházy Béla mérnök vezette, 2 további szakiskolai tanár alkotta. Óraadóként egy középiskolai tanár tanította a magyar nyelvet. A műhelygyakorlatokat 2 segédművezető irányította. Az alapképzésnél talán jelentősebbnek tűnik a felnőtt szakmai oktatás tanfolyamok kereteiben. Már induláskor tízfajta tanfolyamból válogathattak (kazánfűtői, lokomobil-cséplőgép, stabil gőzgép, dinamó, gázmotor kezelői, villamos alapismeretek, szabóipari, kőművesipari, nyomdászipari tanfolyam, ipari rajz) a 20-40 év közötti felnőttek. Az érdeklődők száma már az első évben 289 (fő volt. Ezt a feladatát az intézmény, később is nagy hatékonysággal látta el. Az iskola később jelentős középiskola alapja lett. Kereskedelmi képzés felső fokon. M. Kir. Állami Felsőkereskedelmi iskola (1886 - Berzeviczy G. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola) Bár a fiú polgáriban az óratervekben szerepelt pl. jogismeret, váltójog, könyvviteltan is, a banki, kereskedelmi, államigazgatási és egyéb pénzügyi szféra gyors fejlődése következtében az ügyvitel ennél sokkal mélyebb és sokoldalúbb ismereteket igényelt a munkába állni igyekvőktől. A város kereskedelmi és iparkamarája már az 1880as években sürgette „egy Miskolczon felállítandó Középfokú Kereskedelmi Iskola..." ügyét. A képviselő-testülethez eljuttatott emlékiratra 1885-ben a város még így reagált: ...„testületünk bármily üdvösnek is tartaná a tervezett... iskolának felállítását - nem kötelezhető arra, hogy szakiskola berendezését eszközölje..." olvasható a határozatban.

220 Alig telt el azonban egy év, mégis megnyílt az intézmény. Mi történt közben? A megye és különösen tanfelügyelője szükségesnek tartották egy kereskedelmi iskola létesítését a városban. Mivel pedig Miskolc nem vállalta a fenntartást, államsegélyes iskola létesítésére tettek javaslatot. Ballagi Károly kérésére Gálffyék tantervet dolgoztak ki, a minisztérium és a Kereskedelem és Iparügyi Minisztérium pedig hajlandó volt egy a városi polgári iskolában működő kereskedelmi támogatásra. A várostól tehát csak helyet és évi 250 Ft támogatást kértek. Ezt természetesen Miskolc városatyái megszavazták. Ilyen előzmények után nyitotta meg kapuit 1886 őszén az 1887-ben nyilvánossági joggal is felruházott Miskolczi államilag segélyezett