Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Polgári fiú- és leányiskola Középkereskedelmi Iskolája. 221 Az érettsé­git is nyújtó iskola sokat ígért tanulóinak: alkalmazást nyerhettek üzletekben, kereskedelmi vállalatoknál, intézményeknél, bankoknál, biztosító társaságnál, postánál, államháztartási hivatalokban, tör­vényhatóságoknál stb. Érettségi letétele után felvételt nyerhetnek egyetemre kereskedelmi iskolai tanári szakra. Ha pedig a már alkal­mazásban lévő két év után leteszi az államszámviteltani vizsgát, to­vábbi lehetőségek nyílnak előtte akár minisztériumokban, megyék­nél, törvényhatósági jogú városokban, adóhivatalokban, bármely ál­lami hivatalban. 222 A 3 évfolyamos intézmény teljes vertikuma az 1888-1889. tanévre épült ki, ekkor érettségiztek először növendékei, szám szerint 11-en. Ettől kezdve felsőkereskedelmi iskoláról beszél­hetünk, a főhatóság a Felsőkereskedelmi iskolák Királyi Főigazgató­ságához került. Fenntartásában a város 250 Ft-tal, valamint épülettel vett részt, a minisztérium hozzájárulása az 1890-es években 4-5000 Ft-ot tett ki évente. 1890-ben felmerült az iskolatípus 4 évfolyamosra bővítésének terve, de az 1895-ös miniszteri döntés a 3 éves ciklus megtartása mellett döntött, s a rendszer 1918-ig így is maradt. Az iskolában az 1901-1902-es tanévtől női kereskedelmi tanfo­lyam is megkezdte működését, amely mintegy előfutára lett az 1917­ben indított női középkereskedelmi iskolának. A század első évtizedé­nek legfőbb kérdése az önállóvá válás volt, amelynek első fázisaként 1903-ban szétvált a tantestület. Gálffy Ignác itt maradt igazgató. A második fázis az önálló épület lett. A megyei Közigazgatási Bizottság - látva a polgáriban lévő áldatlan állapotokat - lépéseket tett a mi­nisztériumban új épület emelése érdekében. A minisztérium a vá­rostól ingyentelket kért. Amikor létrejött a megegyezés, az építés mindössze egy évet vett igénybe, 1908. június 17-én átadták a mo­dern épületet (mai Berzeviczy), amelyben szeptembertől önálló életet kezdhetett az állami felsőkereskedelmi fiúiskola. Az épületben 9 tanterem, nagyterem, igazgatói lakás, könyv- és szertárak helyez­kedtek el, de a sietség hiányokat is szült, a vízvezeték és szennyvíz­elvezetés csak 1912-től üzemelt. A korszerűség egyik az oktatás szempontjából sajátosan negatív bizonyítéka: a háború alatt az épület csaknem végig kórházként szolgált. 223 221 SIMON S. 1929. 219-222. p. 222 Miskolczi M. kir. ... Középkereskedelmi Iskola Értesítője az 1888/89. iskolai évről. 22í B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 58.

Next

/
Oldalképek
Tartalom