Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A M. Kir. Állami Fémipari Szakiskola (1912 - Andrássy Gyula Műszaki Középiskola).

117 Az ipari szakmai képzést a tanoncoktatásnál magasabb szintűre emelő (középfokú, de nem középiskolai szintű) intézmény létrehozásáról a századforduló után egyre több szó esett. A kisebb ipari üzemek, a kamara nyomást gyakoroltak a városra, hogy tegyen lépéseket ebben az ügyben. 1907. május 31-én született meg a testület felirata a kereskedelemi mimsztériumba... „hogy Miskolczon ... oly vas és fémipar szakiskola állíttassék fel, melynek tanrendszere a közvetlen közelben lévő nagy vasművek gyakorlati követelményeinek megfeleljen, s egyúttal a maga részéről is felajánlott erejéhez mérten hozzájárulást...". A miniszteri válasz hamarosan megérkezett azzal, hogy hajlandó állami szakiskolát létesíteni, építési telket, 100 E K hozzájárulást kért az iskola épületéhez, továbbá évi 8000 koronás hozzájárulást az ösztöndíjakhoz. Ez utóbbit megszavazták, a Soltész Nagy Kálmán utcában pedig mintegy 5000 négyszögölnyi telket ajánlottak fel építkezés céljára.

218 A minisztérium azonban nem kezdte meg az építést, a városnak bérleményt kellett biztosítani megfelelő átalakítással. 1912. október 2-án a Csabai kapu 17. sz. alatt új iskola nyitotta meg kapuit Miskolcon, s itt kezdte meg működését a M. Kir. Áll. Fémipari Szakiskola. A nagy várakozást kiváltó intézmény legnagyobb gondja az iskolaépítés elmaradása lett. A minisztérium ígéretei ellenére sem 1913-ban, sem 1914-ben nem kezdődött építkezés, a világháború kitörése pedig a kérdést teljesen illuzórikussá tette. így a város kénytelen volt folyamatosan megújítani a bérleti szerződést, bővítést, átalakításokat kellett eszközölnie. Az állami iskola működtetése egyre nagyobb terhet rótt Miskolcra, adófizető polgáraira. Ez viszont kihatott az iskola működésére is, hiszen korszakunkban végig szűkös körülmények között kellett dolgoznia.

219 Az iskola négy évfolyamos volt, az itt tanított tantárgyak száma (magyar, számtan, mértani ábrázoló geometria, rajz, fizika, szépírás, mintázás heti 19 órában), tartalma egy viszonylag elfogadható műveltséggel és jó szakmai képzettséggel rendelkező iparos képzésére volt alkalmas csupán, más intézményekbe való átlépésre nem jogosított. Az iskola nagyságrendje a korszak végéig sem volt jelentős. 217 KISSHÁZY B. 1929. 228-229. p. 21íf B.-A.-Z. m. Lt. 1903/a. 169/1910, 365/1910. 214 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 196/1913, 202/1914,120/1917.