Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

ma épp ezért nem pontosítható. A település kisipari, kiskereskedelmi igényeit a későbbi állami iskolában szervezett tanoncoktatással elé­gítették ki. Miskolc város női ipariskolája (1879-1918) 213 1879-ben az „Ipari szakoktatást és háziipart terjesztő Borsod­miskolczi Egyesület" úgy határozott, hogy női ipartanműhelyt létesít lányok részére 3 éves kurzussal. Célját állításának körülményeit Sza­bó tanfelügyelő az alábbiak szerint jelentette be: az „egyesület női ipariskoláját f. év november hó 2-án nyitotta meg, ezen intézetben egyelőre férfi és női fehérnemű varrás és hímzés, továbbá még... mo­sás és vasalás fog taníttatni ... a tanulók ismereteiket elsősorban ott­hon, esetleg üzletekben, műhelyekben értékesíthetik..." 214 Az intéz­mény vezetését, Ferenczi Ida okleveles ipartanítónőre bízták, a nö­vendékek száma 47 volt. Később Gebe Endréné vált az intézmény markáns vezetőjévé. A fenntartás gondjai miatt az egyesület akkori elnöke Porcs János kijárta, hogy 1897. július l-jén az iskola községi (városi) kezelésbe kerüljön. Közvetlen ügyintézését a városi iskola­szék bonyolította, fenntartásához pedig az egyesületi alapítványon kívül a Kereskedelemügyi Minisztérium (mint főhatóság) szintén hozzájárult. Az iskola növendékeinek száma folyamatosan emelke­dett, a városnak megfelelő elhelyezésről kellett gondoskodnia. Az 1898-ban megvásárolt volt református gimnázium épületében jelöltek ki 2 tantermet és 2 tanítói lakást, a női ipariskola itt rendezkedett be úgy, hogy végül 4 tanteremben folyhatott az oktatás. 215 Az intéz­ményben teljes felfutása után 3 évfolyamon 3 rendes és 2 óraadó ta­nítóval folyt a munka 1914-ig, viszonylag intenzíven. Keresettsége azonban a háború folyamán gyorsan csökkent. Ennek megfelelően a tanítók számát is végül 1 státusban rögzítették, továbbá az elhelye­zéssel is többször gond volt (katonai beszállásolások miatt), s végül eredeti épületét 1917-ben a női felsőkereskedelmi iskolának kellett átadnia, az intézmény sorsa megkérdőjeleződött. (1918-ban már csu­pán 28 növendék járt az iskolába.) 216 213 NAGY S.-né 1929. 227-228. p. 214 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 813/a. 1554/1879. 215 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 10/1898, 32/1898, 36/1898, 69/1898, 81/1898, 22/1899, 68/1899 és 77/1899. 21b B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 69.

Next

/
Oldalképek
Tartalom