Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
anyagot. Az átszervezés gyorsaságát mutatja, hogy az 1882-1883-as tanévben 2+1 előkészítő, 2 első, l-l második- és harmadikos csoportban tanulhattak a tanoncok, kedden, pénteken 4-4, vasárnap pedig 3 órában hetente. 209 Új és fontos elemként 1883-ban megindult a kereskedőtanonc képzés is 100 fő körüli tanulóval: „Miskolczon ez iskolai év elején egy alsóbb fiú kereskedelmi iskola jött létre... a tanításra részint ünnepi és vasárnap délutáni, részint némely hétköznapi esteli órák fordíttatnak..." olvasható Ballagi Károly decemberi jelentésében. 210 Gálffy Ignác ösztönzésére a tanoncoktatás színvonalának emelése érdekében tanműhely állítását is tervezték úgy, hogy egy állandó tanítói állást létesítettek hozzá. Az 1886-os tanévtől illeszkedett a szakoktatás rendszerébe a minisztérium által évi 350 Ft-os államsegélyt! tanműhely. 211 A tanoncoktatás a századfordulón már bejáratott típusként működött Miskolcon kívül Diósgyőrben, Ózdon, Mezőcsáton, Mezőkövesden, a megye alispánja évi jelentéseiben 1000-1200 tanulót említett, ezek nagy része azonban a városban és Diósgyőrben tanult. Kereskedelmi képzés viszont csak Miskolcon folyt! A XX. század első két évtizedében lényeges változások már nem történtek. Az intézmények fenntartása 10 000 korona fölött stabilizálódott, a minisztériumi hozzájárulás ennek kb. 20%-át fedezte, a szakképzés eme formájának terhei tehát a várost és az iparkamarát terhelték. 212 Diósgyőrben a gyár léte és a vasgyári iskola határozták meg a tanoncoktatás működését. Lényegében a vasgyári magániskola 1868-as létrejöttével azonos időben beszélhetünk tanoncképzésről is. Az iskolában már az első évektől kiemelt szerepet kapott a rajz, amely az egész képzés egyik alapvető tantárgya volt. Laub Sándor igazgatása alatt a népiskola első osztályától emelt óraszámban oktatták a tantárgyat, az 5-6. osztályokban pedig szakrajzot a gyár igényeinek megfelelően. Laub Sándor - látva az ismétlő alacsony hatékonyságát - 1892-től megindíthatta hároméves vasipari szakiskoláját, amely a tanoncképzés új formájában az ismétlő és a tanoncoktatás sajátos szimbiózisaként működött közvetlen kölcsönhatásban a vasgyárral. A tanulók létszá209 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 872/1883, IV. 1902/a. 1196/1880, IV. 1902/a. 1214/1882, IV. 1902/a. 520./1883. 21 » B.-A.-Z. m. Lt. IV. 813/a. 1161 /1883. 211 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 1050. kgy./1885. 212 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 209/1903, 222/1904, 162/1906, IV. 1903/a. 113/1909, 213/ 1909.