Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

végére világos struktúra kristályosodott ki a közép- és felsőfokú szakképzés területén (ma alap- és középfokú). A szakmai képzés rendszere három szinten működött: ipari és kereskedelmi tanoncoktatás, ipartanoda, középfokú szakiskola és felsőfokú (nem főiskolai, egyetemi) szintű fiú-leány kereskedelmi iskolák. A tanoncoktatás (1874-) legfontosabb elemei: tanoncszerződést csak 12 évet betöltött gyermekekkel lehetett kötni, akik elvileg elvégezték a népiskola 6. évfolyamát. Amennyiben ez a feltétel nem volt meg, akkor alapozó, előkészítő évfolyamot (ma 0 osztály) indítottak, avagy a népiskola ismétlő tanfolyamát kellett látogatni. Tanfolyamot, vagy ipariskolát 50 tanonc esetében a község volt köteles indítani általában a nép- vagy polgári iskolákban. A tanterv 10 hónapos, heti 2x4 órás, valamint 3 órás foglakozást írt elő. A taníttatásért a kisiparos, vagy kiskereskedő felelt, ahhoz anyagilag hozzájárult, ugyanígy az iparhatóság és az állam is (államsegély).

207 Miután pedig mind Miskolcon, mind Diósgyőrben jóval több volt a tanoncok száma 50nél, mindkét község köteles volt megszervezni ezt az oktatási formát. 1874 szeptemberében - miután a város törvényi kötelezettsége volt ideiglenes bérleményben megindult az iparostanonc-oktatás. A fenntartást a város, a helyi iparkamara és első pillanattól kezdve a minisztérium vállalták, azaz államsegélyes iskolaként működött. Az intézményt iskolaszék és felügyelőbizottság irányította - bár tanfolyam jellegű volt -, tantestületet alakítottak ki (óraadóként), évente beszámoltak a városnak, szakmai felügyeletét a mindenkori megyei tanfelügyelő látta el. A tanulók száma 80 fő körül alakult, és egyelőre csak a vasárnapi 3 órás rajzoktatást szervezték meg. A kezdeti nehézségekre utal, hogy - bár a tanoncokat minden évben összeírták - az iparosok nem nagyon ösztönözték tanulóikat a tanfolyamra. Az iskolaszék azt javasolta, hogy az a tanonc, aki iskolalátogatási bizonyítvánnyal nem rendelkezik, ne kaphasson felszabadító levelet. A város az ipartársulások elnökeit kérte fel a javaslat megvalósítására. Valószínűleg eredménnyel, mert 1879-ben 342 tanulóról tudunk, s működött már mindhárom osztály is.

208 A működés stabilizációja az iskola polgári iskolába való átköltöztetésével történt meg 1881-ben. Ipartanodái bizottság alakult az igazi motor azonban Gálffy Ignác igazgató lett. A tartalmi szabályozás (tanterv) 1883-ban jelent meg, amely egyértelművé tette a csoportok szervezését, a tanítandó tan207 1872. évi VII. és 1884. évi XVII. tc. III. fejezet. 2üfi B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 1322/1877, BALLAGI K. 1885.