Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

ságok is látták a kezelhetetlen folyamatokat, a század elejétől mindegyre az egyházakat nógatták iskoláik bővítésére, majd a községeket szólították fel községi iskolák állítására.

182 A társult települések népoktatása természetesen összeomlott volna, ha már jóval hamarabb nem indult volna meg a diósgyőri vas és acélművek, majd az állam hathatós támogatása. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy amíg az egyházi iskolákban folyamatos elhelyezési gondokkal küszködtek, mellettük ugyanakkor élt és virágzott az ország legkorszerűbbnek is mondható társulati, majd állami iskolája Diósgyőrben. Tekintsük át az állami iskolák rendszerét. Eredetileg 1868-ban magániskolaként létesítették a megye első állami iskoláját, hogy a gyár 60 tankötelesét itt oktassák. 1873-ban a Vallás és Közoktatási, valamint a Pénzügyminisztérium és a vasgyári Társláda megosztották a költségeket, az iskolát állami-társulati iskolává nyilvánították. 1888-ban átadták a megye akkor legkorszerűbb új épületét 60 ezer Ft-ért, amely akkor kb. 10 egytantermes népiskola építési költsége volt, s Baross Gábor is közreműködött a létesítésben. Az 1890-es évekre az intézmény kinőtte falait (600 tanulója volt), ezért 1894-ben a lányoknak új, az eredetinél is korszerűbb iskola épült. 1890-től folyamatosan jelentek meg az intézmény évkönyvei, melyekből hű képet nyerhettek szülők és érdeklődők az iskola tevékenységéről. A perecesi állami intézményt Diósgyőrhöz kell kötnünk. 40 gyermek Diósgyőrbe járását akkoriban nem lehetett megoldani. A megye hosszú tárgyalásokba kezdett a szakminisztériummal, a gyárral, az iskolát 1884-ben nyitották, 1886-ra elkészült a modern kéttantermes új épület is. Tanulóinak száma a századfordulóra meghaladta a 80-at így hamarosan betöltötték a másik tanítói állást is. Hiába működött Diósgyőrben a gyári iskola, a községben férőhelyhiány mutatkozott. A képviselő-testületet 1907-ben községi iskola állítására kötelezték. A minisztérium 1908. december 16-án elfogadta a fellebbezést és engedélyezte állami iskola létesítését. A községnek 8 tantermet kellett építeni, a központban 4, Újdiósgyőrben és Majláthon pedig 2-2 tanteremmel rendelkező iskolaépületekkel. 117 ezer koronába kerültek az iskolák, további 10 ezerbe a felszerelés. Az intézmény 1910 szeptemberében 8 pedagógussal kezdte meg tevékenységét, Diósgyőrben az állami iskolai tantermek száma 24 lett, a tankö1K2 Tanfelügyelői jelentések a B.-A.-Z. m. Lt. IV. 813/a. fond anyagában az 535/1903; 2231/1904; 1394/1906 (Diósgyőr), 1354/1905; 1354/1902; 1397/1910; 2082/1910; 31/1913 (Görömböly), számok alatt találhatók.