Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
hogy az anyakönyvezési joggal nem bíró zsidó szerveződések imaházi egyesületeknek minősülnek, önálló hitközségeknek nem tekinthetők. Nehezen vette tudomásul a szefárd eme centralizációt, és csak hosszas csatározások után, 1890. április elsejére állapodott meg az anyahitközséggel az együttműködés részleteiről. A létező szefárd intézmények tovább működhettek, az egyezség értelmében állta a hitközség rabbijuk, metszőjük fizetését és lakbérét, a szefárdok viszont, ennek fejében lemondtak a gabella korábban őket illető hányadáról. 129 A rendezés nem bizonyult hosszú életűnek, ismerve az egység körülményeit, kényszerített létrejöttét, érthető, hogy a szefárdok nem adták fel elkülönülési igényüket és újra önálló hitközségként próbálták elismertetni imaházi egyesületté „leminősített" közösségüket. A helyi közvélemény értetlenül és unottan vette tudomásul a megújuló izraelita konfliktusokat. Az anyahitközség polgárosodott többségének felvilágosodást és hazafiságot tükröző, demonstratív megnyilvánulásainak antitéziseként kárhoztatta a konzervatívabb elem ismételt elkülönülési kísérleteit. Kifejezők a szefárd hitközség alakulásához fűzött sajtó kommentárok: a „helybeli izraelita hitközség újra úszik a boldogságban, miután a község turbulens része megkapta az engedélyt egy új, nem tudjuk most már hányadik név alatti secta alakítására" 130 és „szefárdoknak hívják a helybeli izraelita hitközség azon híveit, kik mert az intelligens elem nem vált el akkor tőlök, mikor az orthodox czímet felvették - e feletti bosszúságukban e czímen más felekezetet alkottak... Legokosabban tenné az izraelita intelligens elem, ha mint akkor, midőn felvette az orthodox nevet, lélekben, tettben azonban soha az nem volt, most is lépne be az új felekezetbe tömegesen s megint egyet szorítana rajtok". 131 A keresztény környezet - beleértve természetesen a világi hatóságokat - szimpátiában és privilegizált helyzetben részeltette az „aszszimilációs társadalmi szerződés" partnereit. A zsidó identitást vallási konzervativizmussal őrző szefárdok ezzel szemben a Magyarországi Autonóm Orthodox Izr. Hitfelekezet Központi Irodájában leltek szövetségest. Az anyahitközség ortodoxiáját halványította a Kazinczy utcai templom tóraolvasó emelvénye (bírna), mely továbbra is - neológ jelleggel - a keleti fal tövében és nem a belső tér centrumá129 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 31. dob. 130 Borsod, 1877. augusztus 30. 131 Borsod, 1877. szeptember 13.
