Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

munka folyt. Kiemeli a jegyzőkönyv itt Wolfgang Lajos, ifj. Czékus István rendes, valamint Sturman Endre és Gebe András segédtanítók munkáját. Az algimnáziumban pedig Szánthó János igazgató tevékenységét említi, mellette Horváth Sándor és Honéczy Géza tanárokat. Szánthó János igazgató az algimnáziumról évkönyvet is adott ki, melyben megláthatjuk, hogy a tanulói létszám 1877-ben 91 volt, ebből evangélikus 39, a többiek református és római katolikusok, de zömmel izraeliták voltak. Kiemeli az egyházlátogatás a Diósgyőrben létesített faiskolát, amely országos hírű volt, s azt, hogy a diósgyőri hívek szorgalmazták a fából álló imaház helyett templom építését. Diósgyőr ekkor leány egy háza volt a miskolcinak, lévita látta el az egyházi szolgálatot: Vida Dánielnek hívták. Az 1878. augusztus 30-31-e éjszakáján bekövetkezett nagy miskolci árvíz, amikor a Szinva és a Pece elöntötte a várost, az evangélikus egyházat is érintette. A parókia földszintjén a berendezés elpusztult, ugyanígy a leányiskolában is. Az emeletet leszakadás fenyegette a falak átázása miatt. 20-24 napszámos dolgozott az épületek megtisztításán a tanítókkal együtt. A lelkész nem volt itthon, hazaérkezése után két „segélyiratot" szerkesztett, egyiknek címe „Esdő szózat". Az egyháztagok közül többen kivándoroltak, mert elvesztették munkahelyüket is. Három évbe került, míg az egyház helyre tudta hozni a szenvedett károkat.

64 Az árvíz okozta károk helyreállításával az egyház több anyagi terhet vállalt, ezek kifizetése volt az elsőrendű cél. De a belső kérdések rendezésében is újszerű volt az, hogy a lelkészek stóláját a szegényebb szülők és családok esetében az egyház eltörölte, magára vállalta annak fedezetét. Határozatot hoztak abban is, hogy vegyesházasságban élők iskoláskorú gyermekei kapjanak tandíjmentességet, még az egyházi adó elengedését is elhatározták a szegény családoknál. Arra gondoltak, hogy az önálló egyház alakulásának 100. éves jubileumi ünnepsége megörökítése céljából tartsanak népösszeírást, az egyháztagok névjegyzékét őrizzék meg. Ezek az évek a diósgyőri leányegyház-község anyaegyházzá alakulásának az évei is voltak. Még Máday Károly szuperintendens idejében kérték az anyaegyházzá alakulás jóváhagyását, de Máday Károly sok olyan körülményre hívta fel a figyelmet, aminek megfontolása, a nehézségek kiküszöbölése több évet vett igénybe. A misM SZENDREI J. 1911. IV. köt. 374-375. p.