Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kolci anyaegyház-község anyagilag is támogatta a diósgyőriek igényét, 1886-ban indult el a mozgalom a diósgyőri templom megépítésére. Ide tartoztak a diósgyőri híveken kívül Hámor, Ó- és Újhuta, Pereces, Pereces-bányatelep, a vasgyári kolónia. Rendelkezésünkre áll egy névjegyzék, mely szerint Diósgyőr lakóinak nagy része a vasgyár dolgozói közül került ki, csaknem mindannyian a gyár szakmunkásai voltak. A vasgyári kolónia kizárólag ezek számára épült. Az új egyházközség meg is választotta első lelkészét Nemes Károly miskolci segédlelkész személyében, akit Zelenka Pál akkori miskolci lelkész iktatott be tisztébe.

65 Zelenka Pált csakhamar főesperessé választották, majd egyházkerületi főjegyzővé. 1875-ben Pozsony város hívta meg lelkészül, majd az ottani teológia akadémiai tanárnak, de ő mindkettőt elhárította. Csak félév múlva pattant ki ez a két meghívás, jellemzően Zelenka Pál szerénységére, nem híresztelte el megbecsülésének ezeket a bizonyságait. Miskolci működésének egyik bizonysága a gyámintézet megújítása, amelynek már 1865-től jegyzője, majd 1867-től titkára volt. Megindította és szerkesztette „A magyarhoni egyetemes evangélikus egyházi gyámintézet lapjá"-t, majd fel is dolgozta ennek történetét, melynek címe: „A magyarhoni egyetemes evangélikus egyházi gyámintézet múltja és jelene".

66 Ismert volt Miskolcon a Borsod-Miskolci Gőzmalom vezérigazgatójának, Radvány Istvánnak a neve is. Mind a város közéletében, mind a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara történetében jelentős szerepe volt.

67 Ebben segítségére volt Lichtenstein József és Soltész Nagy Kálmán polgármester. 1870-ben kezdődött meg a tárgyalás a Borsodmegyei Gazdasági Egylettel, majd Pfliegler J. Ferenc és Kulcsár Kálmán javaslatára őt kérték fel az önálló, Kassától nem függő Iparkamara létrehozására irányuló mozgalom szervezésére. De neve már korábban is ott szerepelt a miskolci kereskedelmi tanonciskola, az ipariskola felügyelői között. 1832-ben Rozsnyón született és 1918ban Miskolcon halt meg. A mai Miskolci Akadémiai Bizottság Székháza, az Erzsébet téren lévő impozáns épület, a volt Kereskedelmi és Iparkamara megépíttetésében is nagy szerepe volt. Az említett Kul63 BALÁZS J. 1998. 127. p. (A Diósgyőri Evangélikus Egyház 1861-1892 közötti jegyzőkönyvei alapján.) 66 Vö.: FÜLÖP A. 1964. 41. p. (A lap 1884-1886 között jelent meg kéthavonként, példányai az Országos Széchényi Könyvtárban lelhetők fel.) 67 DOBROSSY 1.1997.145-150. p.