Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
egri érseki rangjáról, majd száműzték Ausztriába, ahonnan csak 1860-ban térhetett vissza. 1866-ban a császár, mintegy kárpótlásul, kalocsai érsekké nevezte ki, de ekkor már súlyos beteg volt. 1867. március 13.-án halt meg, éppen akkor, amikor Ferenc József Budapestté jött az új magyar kormány beiktatására. 42 A szabadságharcot az orosz túlerő leverte. Ezzel kapcsolatban a Szent Anna Egyházközség kereszteltek anyakönyvében a következő feljegyzés olvasható: „Mai napon délután 2 órakor jött be a muszka sereg". Ez történt 1849. június 29-én. Október 19-én a miskolci templomokban ünnepi Te Deumot, hálaadó szentmisét mondtak annak emlékére, hogy a harcok megszűntek. Emiatt a plébánosokat sok támadás érte azok részéről, akik úgy fogták fel a dolgot, hogy az egyház a császár diadalát ünnepli. A szabadságharc leverése után 1854-ig ostromállapot, majd ezt követően önkényuralom érvényesült Magyarországon. A császár 1860ban az Októberi Diplomával látszólag visszaállította az alkotmányos rendet, de ez az intézkedés nem hozta meg a kívánt nyugalmat. Széchenyi Istvánnak 1860. április 8-án bekövetkezett halála megrendítette a közvéleményt, különösen azért, mert a halál körülményeivel kapcsolatban különféle kombinációk keltek szárnyra. Az egész ország gyászolt. Miskolcon minden templomban gyászistentiszteleteket tartottak, óriási részvét mellett. 1866-ban viselte Ausztria a gyászos königgrätzi vereséggel végződött utolsó háborút, ami után a „boldog békeévek" következtek. A boldogság és a béke azonban csak részben volt igaz, mert 1914-ig újabb háború valóban nem volt, de a belpolitikában nem szűntek a feszültségek. így jutott el az ország a kiegyezéshez, 1867. február 17én, amikor is Ferenc József helyreállította az alkotmányt és kinevezte a magyar minisztériumot. A törvényhozás ezután több olyan jogszabályt alkotott, amely az egyház érdekeibe vagy felfogásába ütközött. Ilyenek voltak: 1868. LUI. tc. a bevett és elismert vallásokról. (Bevett vallás volt a római és a görög katolikus, a református, az evangélikus és a görögkeleti. Ezekhez később csatlakozott a zsidó és az iszlám. Csak ezek a vallások élveztek jogi védelmet.) 1894. XXXI. tc. a házassági jogról; 1894. XXXII. tc. a gyermekek vallásáról; 1895. XLIII. tc. a vallás szabad gyakorlásáról; 1895. XLII. a zsidó vallás elismeréséről szólt. 42 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 250-260. p.
