Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A nemzetiségek mozgolódásának hírére Miskolcon már 1848 áprilisában megkezdődött a nemzetőrség szervezése. A miskolciak, különösen Kossuth Lajos július 11-i beszéde után tömegesen özönlöttek a zászlók alá. A megyegyűlés július 3-án a lelkészeket és a tanítókat felmentette a nemzetőri szolgálat alól. Ennek ellenére sokan jelentkeztek az alsópapság köréből is a testületbe. Ebben az időben sem a honvédségnél, sem a nemzetőrségnél még nem volt a mai értelemben vett tábori lelkészi szolgálat, s így a papok önkéntes vállalással teljesítették hivatásukat a harcok idején. Az egri papneveldéből is csoportosan jelentkeztek szolgálatra a kispapok, közöttük miskolciak is: Egressy János és Boros Imre. 1913 márciusában, Egerben temették el Sebestény Ferenc áldozópapot 85 éves korában, mint a szabadságharc egyik utolsó veteránját.

39 1848. augusztus 30-án szentelték fel a Szent Anna-templomban a Borsod megyei Nemzetőrség zászlaját. Erre az alkalomra a miskolci születésű és ide szorosan kötődött papköltő Tarkányi Béla

40 írt verset, Tábori Ének címmel, „mellyet a Borsod Megyei Nemzeti Orsereg zászlójának felszentelése alkalmával, a Mise áldozat alatt A' keresztény nép énekelt Miskolczon, Augusztus 30-án 1848." A szabadságharccal kapcsolatos publikációkban Tarkányi verse nem tűnik fel, annál többször találkozunk Heilprin Mihály Nemzeti Őrdalával és Garas Samu „Miskolczi Nemzetőr Dall" című versével. Tarkányi versét a Szent Anna Egyházközség jubileumi emlékkönyve közölte 41 Míg a szabadságharcot az alsópapság támogatta, a főpapság részéről óvatos tartózkodás volt tapasztalható. Cselekvő magatartás leginkább a béke mielőbbi megteremtése érdekében mutatkozott meg. A császári hatalom ezt sem mindig méltányolta, miként azt a tragikus sorsú főpap, a miskolci születésű Lonovics József példája bizonyítja. V. Ferdinánd a király főkegyúri jogán őt 1848-ban egri érsekké nevezte ki, de a harcok miatt helyét nem tudta elfoglalni. A szabadságharc leverése után, annak ellenére, hogy aktív szerepet nem vállalt, hanem a béke ügyén munkálkodott, tagja volt annak a küldöttségnek, amelyet Batthyány Lajos 1848 decemberében békejavaslattal Bécsbe küldött, s amelyet Windischgrätz herceg nem volt hajlandó fogadni. Két ízben is letartóztatták, lemondatták csanádi püspöki és 39 Sebestyén Ferenc (1828-1913) sok szállal kötődött Miskolchoz. 4(1 Tarkányi Béla (1821-1886) családi nevén Viperina József miskolci születésű papköltő, író, műfordító, az MTA levelező tagja. 41 RÉTAY K. szerk. 1928. 90. p.