Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Zsarnay Lajost a püspökségben Kun Bertalan követte, majd Tüdős István. O alatt indult meg a belmisszió, amely a hívek egyéni lelki gondozását jelentette. Párosult a XIX. század végi pietizmussal, míg a liberális teológia követői inkább a moralista prédikációk útját járták. A politikai események, a nemzetiségekkel való viszony romlása, gondolunk itt az Apponyi-féle nemzetiségi törvény parlamenti vitájára, de az annexiós válság adta körülményekre is, a prédikációkban a nemzeties szellemű, hazafias szólamokkal teljes tartalom is előtérbe került. Többször kifejezésre jutott, hogy „mi magyar reformátusok vagyunk, s nem református magyarok". A lelkészek mesterei voltak a szónoki beszédnek, erről különösen Apostol Pál prédikációi a tanúbizonyságok,

37 de Tüdős István éppen a belmisszió szem előtt tartásával a lelki, emocionális ráhatást tartotta fontosnak.

38 Miskolc polgári gondolkozású lakossága, az egyháztagok sem hajlottak különösebben a belmisszió adta lelki megújulásra, inkább a tradíciót követték ebben is, összekötve a hitvallásos mondanivalót a nemzeti érzés kifejezésével. 1908-tól voltak gyermeki istentiszteletek, vasárnapi iskolákban az elemi iskolás gyermekek vallásos nevelése, de a „Konfirmáló ifjak egylete", amely elődje volt a KIE-mozgalomnak, különösebben nem vonzotta az ifjúságot. Az 1898-ban a városnak átadott régi főgimnázium épületében kapott helyet a Nőipariskola, melynek ugyancsak a református Gálffy Ignácz volt a megszervezője, hasonlóan a városi Női Felső-Kereskedelmi Iskola is, míg 1926-ban az végleges helyére, az 1925-ben megépült Zenepalotába nem költözött. A fiú gimnáziumban behozta előbb a 3 éves igazgatói megbízást, majd ezt 6 évre emelte. Megszüntették a tanítók temetési szolgálatát. A gimnáziumban pedig párhuzamos osztályokat nyitottak. Megkezdődött az iskolán kívüli népművelési munka is, amelynek keretében elsősorban a főgimnázium tanárai tartottak ismeretterjesztő előadásokat. Az 1903-1904-es tanévben a leánygimnázium tanára vezette, 1904-ben pedig dr. Mitrovics Gyula, a későbbi debreceni egyetemi tanár volt az igazgató. Az ő igazgatósága alatt épült a Palóczy utcai földszintes épületek udvarán az emeletes épület. Az intézet 1906-tól, még Mitrovics Gyula Debrecenbe távozása előtt 6 osztályos leányiskolává fejlődött, leánygimnázium csak 1916-ban lett. Ekkor már Domby László volt az igazgató, aki a 6 osztályos és 8 tanárral működő leánygimnáziumot 37 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 274, 353-357, 361, 452, 465. p. 18 DOBROSSY 1.1999. 257-259. p.